Egyiptomban újra hatalomváltás történt. A katonák letartóztatták Mohamed Murszi iszlamista elnököt, és elszigetelték környezetétől. Hatályon kívül helyezték az alkotmányt. A hadsereg és az ellenzék képviselői szerint Egyiptomban átmeneti időszak van, amely több hónapig is eltarthat.

A múlt héten, Mohamed Murszi beiktatása évfordulóján, az országban tiltakozásokra került sor. A résztvevők elégedetlenségüket fejezték ki Murszi kormányzása eredményeivel. Akkor az Egyiptomi Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsa az ellenzék mellé állt, a hadsereg és a rendőrség saját kezükbe vette a helyzet ellenőrzését.

Nyilvánosságra hozták a következő cselekvési tervet: az államfői teendőket ideiglenesen Adly Manszúr a Legfelsőbb Alkotmánybíróság elnöke teljesíti. A parlament felsőházát fel kell oszlatni. Megrendezik új elnök- és parlamenti választásokat, egy speciális bizottság pedig módosítja az alkotmányt. Nem könnyű feladatot vállaták magukra a katonák – véli Sztanyiszlav Taraszov orosz keletkutató.

Először is, a katonáknak technokrata kormányt kell létrehozniuk. Másodszor, ki kell dolgozniuk a reform-tervezetet. Ezután hozzá kell látniuk végrehajtásához, át kell szervezni a gazdasági életet, mert az egyiptomi gazdaság katasztrofális állapotban van. Ha a katonáknak sikerül hatékony kormányt kialakítani, ha külön tudják választani a vallás és az állam ügyeit, mint ahogyan az Mubarak idején volt,akkor van esély Egyiptom megmentésére.

Közben fennál a veszély, hogy a hatalomváltás állandóan forradalmi úton történik. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, a hadsereg köteles biztosítani, hogy minden a törvényben meghatározott normákkal összhangban történjen – hangsúlyozza Marina Szapronova orientalista.

A politikai építés újraindítását az ország alkotmányos intézményei szigorú ellenőrzése mellett kell folytatni. Mivel a fő probléma Egyiptomban az volt, hogy korábban részben megsértették a választási eljárás normáit, ez alapot adott az Alkotmánybíróságnak, hogy először feloszlassa a parlament alsóházát, majd törvénytelennek tekintse a felsőházat. Ha a politikai folyamat az Alkotmánybíróság szigorú felügyelete alatt folyik, akkor senki sem tudja azt mondani, hogy az új struktúrák törvénytelenek.

Most a hadsereg próbálja visszatartani az országot a vérontástól. Murszi ellenzői örülnek, de hiszen neki több millió híve is van. Csupán az elmúlt nap során 32 ember vesztette életét az összecsapásokban, több százan megsebesültek. Az uszítás elkerülése érdekében, a hadsereg bezárta a TV-csatornákat, amelyek szimpatizálnak Murszival. Letartóztatták a Muszlim Testvérek szervezet vezetőit és aktív tagjait. Maga az elnök, aki letartóztatásban van, nem hajlandó elismerni, hogy az országban zajló változások törvényesnek.

Primakov: „Az USA ultimátummal lépett fel az egyiptomi hadsereggel szemben”

Jevgenyij Primakov volt orosz miniszterelnök, aki 1996–1999 között Oroszország külügyminisztere volt, a Közel-Kelet nagy szakértője exkluzív interjút adott az Oroszország Hangjának.

„Nem osztom azt a széleskörűen elterjedt véleményt, hogy az "arab tavasz" elején az Egyesült Államok vezetősége és más nyugati politikus el lett volna ragadtatva tőle. Arról van szó, hogy az "arab tavasz" eredményeként megbukott több olyan tekintélyuralmi rezsim, amelyik élvezte az Egyesült Államok és szövetségesei támogatását. Azonban az "arab tavasz" következtében a helyzet változott.

A legfeltűnőbb formában ez Egyiptomban történt, ahol a hatalmat a Muzulmán Testvérek szervezet kaparintotta meg. Nem ez a szervezet kezdeményezte a forradalmi változásokat az országban. De a legszervezettebb erőként, éppen a Testvérek élvezhették a megdöntött hatalom feletti győzelem gyümölcseit.

Hatalomra jutván, az új egyiptomi elnök, Mohamed Murszi kezdett eltávolodni az állam világi jellegétől. Ezt az eltávolodást az elnöki jogkör mérhetetlen kibővítése jellemezte, ami párhuzamosan ment végbe a gazdasági helyzet romlásával.

Miről tanúskodik az egyiptomiak elégedetlenségének óriási nagyságrendje, aminek az elnök hatalomból való eltávolítása lett az eredménye? Ez annak a jele, hogy az egyiptomi lakosság többségének iszlám vallása még nem jelenti azt, hogy hajlamosak lennének az ország iszlámizálására.

A médiákban megjelenő hírekből ítélve, az USA próbálja ellenőrzése alatt tartani a válságot, azonban az amerikaiak nyomása jóformán csak az egyik félre – a hadseregre – nehezedik. Az Egyesült Államok megfenyegette a hadsereget, hogy katonai államcsíny esetén nem folyósít többé pénzsegélyt, amely évente 1,3 milliárd dollárt tesz ki.

A fenyegetés pontosan abban a pillanatban hangzott el, amikor a hadsereg bejelentette, hogy nem fog harcolni a nép ellen, hogy megpróbál békés kiutat találni a kialakult helyzetből. Az amerikaiak ultimátumot szegeztek az egyiptomi hadseregnek abban a pillanatban, amikor sokak szerint a hadsereg az egyedüli erő, amely képes megelőzni a vérontást.

Tudni lehet, hogy az USA felvette a kapcsolatot a Muzulmán Testvérekkel. Erről még Hillary Clinton volt külügyminiszter is nyilatkozott. Felmerül a kérdés: az Egyesült Államok mai álláspontja arra irányul-e, hogy támogassa az egyiptomiak demokratikus törekvéseit, amelyek a Muzulmán Testvérek elleni tömeges tiltakozás alakját öltik? Véleményem szerint, a válasz nemleges.”

Forrás: ruvr.ru