A Roszkozmosz bázisokat hoz létre a Holdon. Az állomások körülbelül 17 év múlva jelenhetnek meg. Ezek létrehozására a Föld kísérőjén található vizet és építőanyagokat fogják felhasználni.

Ha a Mars-misszió megvalósul egy évtized múlva, akkor a holdutazások és egy állandó bázis létrehozása abszolút valós kitűzés az elkövetkező években. A Föld holdján nem csak az evolúciójának nyomait találjuk meg, hanem a naprendszer részeit is. Ugyanis a Hold e tekintetben egyedülálló. Nincs atmoszférája, nagyon enyhe vulkanikus és tektonikus tevékenységet folytat. Emiatt a Holdon megtalálhatóak azoknak a folyamatoknak a nyomai, amelyek mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt mentek végbe, és amelyek tanulmányozhatóak – jegyezte meg Vlagyiszlav Sevcsenko, a Sternberg Csillagászati Intézet munkatársa:

A Holdat úgy vizsgálják, mint egy tárgyat az alkalmazott problémák megoldására. A Föld űrinfrastruktúrájának minősítésében a Hold az elkövetkező 10-20 évben energiaforrássá és anyagi erőforrássá válhat. A napenergiáról van szó, amelyet a Holdon fognak gyűjteni, majd pedig nagy mennyiségben villamos energiává alakítani. Másodszor: a közgazdászok ma a ritka földfémek hiányáról beszélnek, amelyeket a csúcstechnológiákban alkalmaznak. Csak az elmúlt két évben egy kilogramm ára 10 dollárról 100-ra ugrott. Jelenleg e téren Kína van monopolhelyzetben és diktálja a feltételeket a világpiacon. A legutóbbi tanulmányok szerint a Holdon olyan területek vannak, ahol ipari mennyiséget megközelítő mértékben találhatóak meg a platinacsoportba tartozó fémek.

A tudós véleménye szerint a Hold meghódításának első lépésében robotizált, automata bázisokat hoznak létre ott. Ezeket váltott műszakban dolgozó operátorok fogják ellátni, és csak ezt követően építenek egy állandó személyzettel ellátott állomást. Az emberre a Holdon és egyáltalán az űrben csak akkor van szükség, ha nélküle nem lehet megoldani valamit – jegyezte meg Ivan Mojszejev, az Űrpolitikai Intézet tudományos igazgatója:

Helyes stratégia a holdbázisok létrehozásáról beszélni. A bázisokra szükség van, hogy tüzelő- és építőanyagot termeljünk az űrben. Mivel a Földről nagyon nehéz őket eljuttatni. Ki kell dolgozni a Hold anyagaiból való gyártást.

A világ első holdbázisának, a «Csillagnak» a közvetlen tervezésével a kiváló orosz tudós, Vlagyimir Barmin foglalkozott. Kollégái között még a «Barmingrad» fogalom is megjelent. Így tehát a holdállomások sajátosságai már ismertek. Vlagyiszlav Sevcsenko elmondása szerint a blokkokat a személyzet biztonsága érdekében a Hold talajába fogják ásni a meteoresők és az erős sugárzás ellen. A korábbi tanulmányok kimutatták, hogy ez egy nagyon jó izoláció, amely védelmet nyújt a sugárzással szemben. Egyszóval, a holdbázis megépítését nem kell a nulláról kezdeni. A technikai eszközök már léteznek e téren Oroszországban és az Egyesült Államokban is.

Forrás: ruvr.ru