A Nordic Bulk, egy dán hajózási vállalat költségeinek harmadát spórolta meg, valamint az egy útra szánt idő felével számolhatott a Kínába tartó teherhajóinál, hiszen az Északi-sark olvadó jegének köszönhetően most már Oroszország felől is megközelíthetik az ázsiai országot. Eddig a Szuezi-csatorna felé kellett hajózniuk.

Mivel az átlaghőmérséklet növekszik és a jég elolvad, számos hajózási vállalat készült már az Északi Hajózási Útvonal meghódítására, hiszen pénzt és időt takaríthatnak meg a szabaddá vált útvonalon. „Hatalmas lehetőséget rejlik számunkra ebben. Huszonkét nappal rövidebb egy út, mint korábban, és ez nekünk nagyon nagy üzletet jelent” – mondta Christian Bonfils, a Nordic Bulk fuvarozásért felelős igazgatója.

Augusztus 30-án a Sanko Odyssey, a világ egyik legnagyobb teherhajója elindult az orosz Murmansk kikötőből és szeptember 23-án érkezett meg a Kínába, huszonkét nappal korábban, mintha a Szuezi-csatornán keresztül hajózott volna. A Kínába vezető út a jég olvadásának köszönhetően harmadával rövidebb, mint a korábban használt útvonalon. A Sanko Odyssey 70000 tonna vasércet szállított, és útja során egy orosz jégtörő hajó kísérte. Úti célja a kínai Jingtang kikötőváros volt.

„A megnyílt Északi Hajózási Útvonal leginkább Norvégiának, Finnországnak, Oroszországnak és a balti államoknak kedvez” – mondta Bonfils. És nemcsak azért mert rövidebb, hanem azért is mert kicsi rajta a forgalom. „De ez az útvonal sosem lesz olyan, mint a Szuezi-csatorna. Hiszen egy évben csak négy hónapig érhetjük el, és hogy melyik ez a négy hónap, az az időjárástól függ.” Ám ez a hátrány eltörpül az előnyök mellett. A Sanko Odyssey a múltkori útja során ezer tonna üzemanyagot spórolt meg azzal, hogy az északi útvonalon jutott el Kínába.

Az Északi Hajózási Útvonalon a legnagyobb akadályt nem is a jeges víz, hanem az orosz bürokrácia jelenti. Az orosz hatóságok engedélyét ki kell váltani, és legalább egy orosz jégtörő hajót kíséretként kell fogadni (és természetesen az ezzel járó költségeket is állni kell) annak, aki ezt az útvonalat választja. „Már jeleztük az orosz hatóságok felé, hogy a rendszer túl bonyolult, és azt az ígéretet kaptuk, hogy megpróbálják leegyszerűsíteni azt” – tette hozzá Bonfils. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök múlt héten azt nyilatkozta, hogy az Északi Hajózási Útvonal hamarosan a Szuezi-csatorna riválisa lesz.

A Fehér-tenger egyik kikötővárosában, Arkhangelskben tartott Arctic Forum-on résztvevő szakemberek úgy vélik, hogy ez esetben Oroszországnak javítania kell az infrastruktúrán: fel kell újítani a kikötőket, és több jégtörő hajót kell építeni, ha Putyin víziói megvalósulnak. „Az Európát Ázsiával, illetve a Csendes-óceánnal összekötő legrövidebb út az Északi-sark mentén vezet. Ez jelentősen rövidebb, mint a hagyományos, déli útvonal. Szeretném hangsúlyozni az Északi Hajózási Útvonal fontosságát, mely a díjakat, a biztonságot és a minőséget tekintve is hamarosan vetekedni fog a hagyományos útvonalakkal. Azok az országok és vállalatok, akik az északi-sarki útvonalat választják, kétség kívül gazdasági előnyhöz jutnak majd” – mondta Putyin a fórumon résztvevőknek, köztük az izlandi miniszterelnöknek, Olafur Grimssonnak is.

Miután a tudósok világszerte az éghajlatváltozás következtében elolvadó jégtakarókról, és a nyáron jégmentes északi-sarki útvonalakról beszélnek, az orosz hajózási cégek elkezdték tesztelni az útvonalat. Múlt hónapban például mindössze nyolc nap alatt szelte át az északi vizeket a Scorpio Tankers Inc. egyik hajója, mely az Egyesült Államokból Thaiföld felé tartott. Augusztusban pedig a 120000 tonna rakománnyal megrakott tanker is áthaladt az Északi Hajózási Útvonalon, eddig ez a legnagyobb hajó, amely ezzel a teljesítménnyel büszkélkedhet.

Az orosz állam és az orosz érdekeltségű hajózási cégek már elkezdtek felkészülni az új hajózási útvonalon a növekedő forgalomra: új jégtörőket rendeltek, valamint számos új ügyfelet tudhatnak már most magukénak.

Persze ami öröm a befektetőknek, az aggodalmat okoz a környezetvédőknek. Az eddig érintetlen vizekre betörő hajóforgalom mellet új olajfúró platformok felállítását is tervezik az Északi-tengeren. Egy esetleges olajszivárgás itt sokkal nagyobb károkat okozna, mint például a Mexikói-öbölben, mert itt sokkal nehezebb lenne megtisztítani a vizet. „Minden vállalatnak, amely veszélyezteti az Északi-sark biztonságát az olajfúrással vagy a teherhajózással, egy bizonyos összeggel kéne támogatnia egy olyan alapítványt, amely egy esetleges katasztrófa esetén segédkezni tudna a rehabilitációban. Ez lenne a minimum” – nyilatkozta Jevgenyij Schwartz a WWF-től.

Forrás: tisztajovo.hu