A XXI. század a közel-keleti háborúkról és a Nyugat hanyatlásáról szól majd; egy francia szakértő szerint a Nyugat látványos bukása nem fog bekövetkezni, de a lassú bomlás jelei továbbra is láthatóak lesznek, ami a hegemón helyzet végleges elveszítéséhez vezet.

Alexandre del Valle francia professzor az Atlantico magazinnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az új évszázad a nyugati világ számára a fokozatos hanyatlást hozza. Mindez nem jelenti a nyugati civilizáció eltűnését, vagy teljes megsemmisülését, de a hanyatló pályáról már nincs visszatérés, és a Nyugat elveszíti azt a globális befolyást, amit az elmúlt évszázadok során magáénak tudhatott. Del Valle szerint a nyugati világ elveszíti intellektuális és ideológiai befolyását, és az új paradigmában más civilizációk egyre kevésbé fognak hasonulni ahhoz, amit jelenleg “nyugati értékekként” határoznak meg. A szakértő szerint a multipoláris rendszer kialakulását megakadályozni nem, legfeljebb késleltetni lehet, mert az Oroszország-Kína szövetség felemelkedése, India befolyásának növekedése, valamint Irán, Törökország és Egyiptom megerősödése mind abba az irányba mutat, hogy önálló, független hatalmi pólusok vannak kialakulóban. Ezek a fejlemények azt az üzenetet hordozzák, hogy a globalizáció kudarcot vallott, és a második világháború után a Nyugat ideológiai befolyása alá került régiók megpróbálnak függetlenedni a nyugati fennhatóság alól. Del Valle szerint Oroszország és a Nyugat szembenállása nem egyedi jelenség, hanem az új évszázad egy tendenciájának kezdetét jelzi, melynek részeként később további hatalmi pólusok fognak függetlenedni a nyugati rendszertől.

A francia szakértő felhívja a figyelmet arra; Oroszország ma már nem engedi, hogy az amerikaiak destabilizálják a Moszkvával szövetséges országokat, az úgynevezett “emberi jogok” dogmája nevében, melynek alapelveit egyébként a Nyugat szövetségesei is megszegik (öböl-országok). Del Valle szerint az új évszázad legnagyobb kihívása az lesz, hogy ma már nem egyedül a nyugati civilizáció sajátossága a fejlett ipar, hanem valamennyi más civilizációs tömb is erőteljes iparosítást folytat. Ennek eredményeként fokozott energiaéhség jön létre, amit a világ mai energiahálózata nem tud kielégíteni. Emiatt a közel-keleti háborúk, a “radikális iszlám” elleni harc már nem ideológiai vagy vallási alapú háborút jelent, hanem az új évszázad energetikai rendszerei feletti ellenőrzésért zajlik a harc. A közelmúltban a közel-keleti országokban számos, kiemelkedő jelentőségű energetikai beruházás történt (pl. iráni, szaúdi és egyiptomi atomprogram), ami szintén arra mutat, hogy ezekben a régiókban önálló hatalmi pólusok jöhetnek létre.

Forrás: hidfo.ru Kattintson ide...