Majdnem 200 ország részvételével kezdődött el tegnap az ENSZ klímakonferenciája a dél-afrikai Durbanban, melynek középpontjában a Kiotói Egyezmény, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó nemzetközi megegyezés megmentése áll.

Az egyezmény már évek óta vita tárgya, nagyobb előrelépésre pedig már egyre kevesebb az esély, annak ellenére, hogy a klímakutatók folyamatosan komoly problémákra hívják fel a figyelmet. Számos diplomata még amiatt is aggódik, hogy a házigazda Dél-Afrika képes lesz-e a kemény tárgyalások levezetésére, melyek december 9-ig zajlanak Durbanban – írja a reuters.com.

A fejlődő országok álláspontja szerint a fejlett országok a szénnek és az olajnak köszönhetően növelték bevételeiket, ezért számukra is lehetővé kell tenni, hogy a fosszilis energiaforrások segítségével csökkentsék a szegénység mértékét. A fejlett országok szerint pedig a nagy fejlődő gazdaságoknak, mint Kína, India vagy Brazília, be kell tartani a kibocsátásra vonatkozó előírásokat, hogy maradjon némi esély a veszélyes klímaváltozás megállítására.

A tét elég nagy: ebben a hónapban két ENSZ-jelentés is foglalkozott azzal, hogy rekordszintű az üvegházhatást okozó gázok szintje a légkörben, valamint hogy a melegedő éghajlat miatt egyre több lesz az áradás, az időjárás is szélsőségesebbé válik, és egyre nagyobb szárazságokkal kell majd számolni.

Az OECD szerint a Föld átlaghőmérséklete 3-6 ˚C-kal emelkedhet a század végére, amennyiben a kormányok nem tudnak megegyezni a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről. Az extrém hőmérséklet-növekedés pedig a gleccserek olvadásához és a tengerszint megnövekedéséhez vezet. A szervezet előrejelzései szerint a globális energiaigény 80%-kal növekszik, aminek következtében a 70%-kal nőhet meg szén-dioxid-kibocsátás 2050-re. A közlekedés során kibocsátott károsanyag mennyisége megduplázódhat, részben azért, mert a fejlődő országokban egyre nő az igény az autók iránt.

A Kiotói Egyezmény kötelezi a legfejlettebb országokat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére. A Durbanban folyó tárgyalások jelentik az utolsó esélyt arra, hogy újabb célokat tűzzenek ki, mielőtt az egyezmény első szakasza 2012-ben véget ér. „Talán lehetetlennek tűnik, de a lehetőség adott” – mondta Christiana Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára a delegáltaknak.

A diplomaták azt remélik, hogy történnek előrelépések a globális felmelegedés által leginkább veszélyeztetett fejlődő országok – elsősorban Afrika és a kis szigetállamok – pénzbeli megsegítésében. A gazdag államok már megállapodtak abban, hogy 2020-ra 100 milliárd dollárral támogatják a fejlődő országok zöld törekvéseit, de az USA és Szaúd-Arábia is jelezte aggályait a pénz kezelésével megbízott Green Climate Fund-dal szemben.

Arra is maradt némi esély, hogy néhány fejlett ország növelni tudja a kibocsátás-csökkentének mértékét, bár az eurozónát és az USA-t sújtó adósságválság miatt egyre kevésbé valószínű, hogy ezekben az országokban most újabb intézkedéseket hozzanak, vagy több támogatást tegyenek lehetővé, ezek ugyanis árthatnak a növekedési kilátásoknak.

„A jelenlegi globális gazdasági és politikai helyzetben nagyon valószínűtlen, hogy megújítják a Kiotói Egyezményt. De azt semmilyen helyzetben nem tehetjük meg, hogy csak hátradőlünk, és nem csinálunk semmit” – mondta Jennifer Haverkamp, a Környezetvédelmi Alap nemzetközi klímaügyi programigazgatója.

Minden Kínától és az USA-tól, a két legnagyobb károsanyag-kibocsátótól függ: vagyis attól, hogy elfogadják-e a 2015-re várható széleskörű megállapodás kötelező erejét, vagy sem. Hiszen amennyiben Kína és az USA nem írja alá a Kiotói Egyezmény második szakaszát, akkor Oroszország, Japán és Kanada sem.

Szó van egy új célokat tartalmazó egyezményről is, ám azt csak az Európai Unió, Új-Zéland, Ausztrália, Norvégia és Svédország lenne hajlandó aláírni. A Kis Szigetállamok Szövetsége, az AOSIS a következőket nyilatkozta: „Ha Durbanban nem születik egy kötelező erejű megállapodás, és 2020 előtt nem emelik a csökkentés mértékét, akkor a kis szigetállamok sorsa megpecsételődött.”

A nemzetek károsanyag-kibocsátás csökkentéséről tett egyedi ígéretei, és a Kiotói Egyezmény ellenére az ENSZ Nemzetközi Energia Ügynöksége és mások is azon a véleményen vannak, hogy azt már nem lehet megakadályozni, hogy a Föld átlaghőmérséklete 2˚C-kal emelkedjen – az iparosodás előtti állapotokhoz képest –, vagyis azt a küszöböt mindenképp átlépjük, amely felett a tudósok szerint az éghajlatváltozás kockázatai bizonytalanná válnak.

Forrás: tisztajovo.hu Kattintson ide...