Már közel egy hete tömeges tiltakozó akciók vannak Bosznia-Hercegovinában. A résztvevők egyelőre alapvetően szociális és gazdasági követeléseket hangoztatnak. Ugyanakkor az Európai Unióban már lehetőségként elhangzott, hogy csapatokat vezényelnének ki a volt jugoszláv köztársaságba.

Albániával és Moldovával együtt a szociális és gazdasági mutatók tekintetében Bosznia-Hercegovina tagja a leggyengébb európai „trojkának”. Igaz, a boszniai elit egészen a legutóbbi időkig meg tudta őrizni a viszonylagos stabilitást. Ugyanakkor az európai válság, a munkanélküliség növekedése. A korrupció és több külső tényező radikalizálta a helyzetet.

Jelenleg elsősorban a horvátok és a bosnyákok lakta keleti részeken van heves tiltakozás, de ez tovább terjedhet – jelentette ki Vlade Simovics szakértő.

A Bosznia-Hercegovina Föderációban megmutatkozó krízis tovább terjedhet a boszniai Szerb Köztársaságra, annak ellenére is, hogy az utóbbi jóval nagyobb politikai, szociális és gazdasági stabilitást mutatott fel, mint a muzulmán-horvát rész.

Bosznia-Hercegovina 2008-ban aláírta a társulási egyezményt az Európai Unióval. (Ez ugyanolyan, mint amilyet Ukrajnának javasolt aláírásra Brüsszel.) Következésképpen az országban leépül még az az ipar is, amely túlélte az 1992-1995-ös háborút. A munkanélküliség elérte a 44 százalékot. Minden ötödik lakos a szegénységi küszöb alatt él. Ugyanakkor az Európai Uniónak és válságkezelő alapjainak nincs meg sem a képessége, sem a szándéka arra, hogy kisegítse az országot, amely még csak nem is hivatalos jelölt az EU-ba.

Időközben Valentin Inzko osztrák diplomata a Kurier osztrák lapnak adott interjújában kijelentette: „Ha a helyzet tovább nehezedik, meglehet, hogy gondolkodunk az EU csapatainak küldéséről. Igaz, nem most rögtön.”

Ugyanakkor Borisz Smeljov politológus szerint a Nyugat, így az Európai Unió a felelős a helyzet mostani alakulásáért:

A koszovói függetlenség kikiáltását támogatva, a Nyugat minden nemzetközi norma ellenére megszegte Szerbia területi integritásának elvét. Ezzel a Nyugat ilyen vagy olyan formában ösztönözte Európa más részeiben is a nemzeti önrendelkezésre való törekvést.

Bosznia-Hercegovinában a testvérgyilkos háború után közel két évtizeddel éles a nemzetiségi vita. Nincs kizárva, hogy a szociális és társadalmi krízis elvezethet az ország széteséséhez. A sokat szenvedett egykori jugoszláv köztársaság „átformálódása” a közeljövőben bekövetkezhet.

Forrás: ruvr.ru