Tény, hogy a szíriai forradalomból iszlám „szent háború” lett. Azok, akik a Nyugat állítása szerint „világi erőket” képviseltek és a „szabadság és demokrácia” jelszava alatt harcoltak „Szíriának a zsarnoki rezsimtől való megszabadítása” érdekében, jelenleg zömmel vagy nyíltan bejelentették, hogy az al-Kaidával tartanak, vagy pedig ezzel a szervezettel hasonló nézeteket képviselnek az ország jövőjét illetően.

Szeptember 24-én Aleppóban 13 iszlám csoport, beleértve az al-Kaida fiókszervezetét, a Dzsabhat an-Nuszrát, bejelentette, hogy Iszlám Koalícióba tömörül, ezzel teljesen szakítva a Nyugat által támogatott „világi” koalícióval, a Szíriai Forradalmi és Ellenzéki Erők Nemzeti Koalíciójával és annak Szabad Szíriai Hadseregével (SZSZH).

Ezzel vége annak a mítosznak, amelyet a Nyugat terjesztett az SZSZH-ról. Mi több, az Iszlám Koalíció lemondott a Nyugat segítségéről. Az USA és Szaúd-Arábia számára egyaránt kellemetlen hír volt, hogy az al-Kaida nyíltan kijelentette, hogy beszáll a hatalomért folyó szíriai háborúba.

A szaúdiak válasza előre látható volt. Szeptember 29-én 43 iszlám csoport bejelentette Damaszkusz környékén, hogy létrehozzák a közös Iszlám Hadsereget. Zahran Allus, a Livaa al-Iszlám csoport egykori parancsnoka lett a „hadsereg” vezetője. „Brigádja” korábban szintén az SZSZH kötelékébe tartozott. Jelenleg a szaúd-arábiai Iszlám Hadsereg jelenti a szíriai ellenzék fő erőforrását, amely képes megdönteni al-Aszad rezsimjét és az al-Kaidát. De vajon megdönti-e?

Az al-Dzsazíra tévécsatornának adott interjújában Zahran Allus nyíltan kifejtette, miként látja Szíria jövőjét. Véleménye szerint ez az Omajjádok birodalma újjáélesztését jelenti, vagyis a damaszkuszi székhelyű második iszlám kalifátust, valamint Szíriának az irániaktól, síitáktól és alavitáktól való „megtisztítását”. A felkelők vezetőinek többségéhez hasonlóan a szíriai hitfelekezeti kisebbségeket „hitetleneknek” tekinti. Szerinte ezeknek vagy el kell fogadniuk az iszlám szalafita interpretációját, vagy pedig meg kell halniuk. A polgári társadalom és demokrácia kapcsán Allus még határozottabban nyilatkozott: „Az iszlám nem juthat hatalomra a demokrácia révén. Mint az igazság nem keverhető hazugsággal, úgy az iszlám sem élhet együtt a szekularizmussal”.

A szíriai eset egyre inkább hasonlít Afganisztánra, ahol a „szponzorok” rendszeresen és eredménytelenül váltják egymást. Ott világosan látható a szemben-álló felek pénzzel és fegyverrel való ellátásának eredménye: a háborúnak nem látni végét.

Egyszóval, az újabb „hadseregek” vezetőségét óriási vagyonoknak, a sorkatonákat halálnak, a szíriai lakosság szenvedéseknek és félelemnek néznek elébe. Semmilyen tárgyalás, amíg Szíria nem válik az al-Kaida iszlám emirátusává vagy szalafita kalifátussá. Természetesen egyik sem lesz belőle, de amíg a háborúra adnak pénzt, addig mindig lesz ürügy annak folytatására.

Forrás: ruvr.ru