Az Európai Unió lemaradt az Egyesült Államok mögött az információs technológiát tekintve, ezért az uniós tagországoknak össze kell fogniuk, különben függőségbe kerülnek - mondta a német kancellár pénteken Berlinben az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtő tevékenysége ügyében kirobbant botránnyal kapcsolatban.

Angela Merkel a politikai évadot záró nemzetközi sajtótájékoztatójának bevezető előadásában az NSA-üggyel kapcsolatos német kormányzati információkra vonatkozó kérdéseket megelőzve hangsúlyozta: "teljességgel lehetetlen", hogy bármilyen konkrétumot mondjon az NSA titkos adatgyűjtő programjáról, mert a német kormány még nem kapott választ a kérdéseire Washingtontól, és nem fejeződtek be a német szervek vizsgálatai sem. Ezért egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a PRISM programról kiszivárgott részletek "a jéghegy csúcsát" jelentik-e.

Egy sor következtetést viszont már le lehet vonni. Szükség van egyebek között uniós szintű új infokommunikációs kezdeményezésekre. Európa a Boeinggel szemben létrehozta az Airbus-t, a GPS rendszerrel szemben pedig kiépíti a Galileo rendszert, és hasonló gondolkodásnak kellene elindulnia az infokommunikációban is - mondta a német kancellár

Hangsúlyozta: az adatvédelem területén egyensúlyba kell hozni a biztonságot és a szabadságot, ezért a terrorizmus fenyegetése ellenére "nem szabad mindent megtenni, ami technikailag lehetséges". Németország "nem a korlátlan megfigyelés állama, hanem a szabadság országa, ahol a jog ereje érvényesül, és nem az erősebb joga diktál" - tette hozzá Angela Merkel az NSA adatgyűjtési tevékenységével kapcsolatban, kiemelve, hogy "német földön a német törvényekhez kell igazodnia" az amerikai partnereknek is.

Az elektronikus kommunikációban azonban nem egyértelmű, hogy hol húzódnak az államhatárok. Nem véletlen, hogy a Facebook Írországban jegyezte be európai vállalatát, hiszen ott megengedőbbek az adatvédelmi szabályok, mint az EU-ban máshol - mondta Angela Merkel. Éppen ezért a magánszféra védelmében új nemzetközi megállapodásokra van szükség, az EU-ban pedig egységes és szigorú adatvédelmi szabályokat kell bevezetni - tette hozzá.

A német kormányzat képviselői azt állítják, hogy csak Edward Snowden, az NSA egykori munkatársa által júniusban kiszivárogtatott részleteket bemutató sajtóbeszámolókból szerzett tudomást az NSA titkos adatgyűjtő programjáról. A lakosság többsége nem hisz a kormánynak: egy felmérés szerint a németek 79 százaléka úgy véli, a berlini vezetés tudott arról, hogy az amerikai hírszerző szervek megfigyelik a globális elektronikus kommunikációt.

Németországban a náci Gestapo és a keletnémet állampárti belbiztonsági szolgálat, a Stasi emléke miatt rendkívül érzékeny téma a személyes adatok kezelése, így az NSA-botrány fontos üggyé vált a belpolitikában. A szeptemberi országos parlamenti választásra készülő pártok támogatottságán egyelőre nem változtatott az ügy, a felmérések szerint a konzervatív CDU/CSU a szavazatok nagyjából 40 százalékára számíthat, míg a legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokrata párt (SPD) 25 százalék körül áll.

A két párt közötti nagy különbség ellenére bizonytalan, hogy fennmarad-e a 2009 óta kormányzó konzervatív-liberális koalíció, mert a liberális FDP támogatottsága az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb körül ingadozik. A választási eredmény "szoros lesz" - mondta pénteki tájékoztatóján Angela Merkel.

Forrás: MTI