http://908456.zoqxoq1s.asia/9-kulfold/3180-ritkul-a-levego-az-adocsalok-korul#sigProId8e4c21dc48
Az ürességtől kongó kincstárak és az igazságos teherviselés egyre inkább az adócsalás és elkerülés elleni harc fokozásának összehangolására készteti az Európai Unió tagállamait és a világ más részeit. Annyira kurrenssé vált a téma, hogy a szerdai EU-csúcstalálkozó napirendjében is helyet követelt magának.
Meglehet, hogy a hosszú ideje tartó gazdasági válság járulékos következménye az, hogy az utóbbi hónapokban és hetekben az EU-ban és világszerte is megnőtt az igény az eltitkolt jövedelmek feltárására, ami az Európai Bizottság becslése szerint minden évben tízmilliárdokkal rövidíti meg a tagállamok bevételeit.
A válság miatt szükségessé vált költségvetési kiigazítások és az igazságos teherviselés igénye a jelek szerint növeli az adóügyekben hagyományosan vonakodó uniós tagállamok készségét az adócsalás és adómegkerülés elleni lépések fokozására és összehangolására. Ennek egyik kézzelfogható jele, hogy a téma már egy uniós csúcstalálkozó napirendjén is helyet követelt magának: az Európai Tanács tagjai szerdán az energiapolitika mellett arról tanácskoznak majd, hogyan zárhatnák be annak a számtalan még meglévő kiskapunak legalább egy részét, amelyek adómegkerülésre csábítanak.
Az állam- és kormányfők három dimenzióban tekintik majd át a témát: nemzeti, uniós és globális szinten mit kellene tenni az adózás elől kicsúszó jövedelmek feltárásáért.
Az EU-n belüli elszántságot növelték az elmúlt hónapok eseményei, köztük Ciprus adóparadicsom státuszának megszűnése és a politikusok és ismert üzletemberek offshore paradicsomokban felhalmozott megtakarításairól a nemzetközi sajtóban megjelent kiszivárogtatások.
Az EU-n belül alighanem mégis az hozta a legnagyobb fordulatot, hogy a luxemburgi kormány több éves vonakodás után nemrég úgy döntött, hogy nem áll többé a tárgyalások megkezdésének útjába öt nem uniós tagállammal, köztük Svájccal egy, az Európai Unió tagállamai közti automatikus adatcsere-rendszer létrehozásáról. Noha forrásadó kivelésével Luxemburg és Ausztria is megadóztatja a külföldiek (nem náluk lakhellyel rendelkező személyek és cégek) kamatjövedelmeit, a banktitok intézménye mögé bújva mind a mai napig megtagadták az automatikus információcserét, ami egy 2005-ös direktíva óta a főszabály az EU többi tagállama között.
A két ország álláspontja szerint mindaddig nem térnek át ők is erre a sokkal hatékonyabb rendszerre, amíg az EU-val szomszédos más országokkal (köztük Svájccal és Monacóval), illetve más EU-n kívüli adóparadicsomokkal is ugyanilyen egyezményeket ki nem tárgyal az EU. Ennek hiányában ugyanis a befektetők fogják magukat és áttelepülnek olyan helyekre, ahol a banktitok megengedett. A két ország képmutató álláspontjának ha úgy tetszik a bizonyítéka, hogy az elmúlt években, egészen a múlt hétig éppen ők blokkolták azt, hogy a tagállamok tárgyalási mandátumot adjanak a Bizottságnak az egyeztetések megkezdéséhez Svájccal, Monacóval, San Marinóval, Andorrával és Liechstensteinnel (utóbbival már félig kész a megállapodás).
Múlt héten aztán fordult a kocka, de Ausztria és Luxemburg továbbra sem járult hozzá a 2005-ös kamatadó-irányelvet kiterjesztő irányelv elfogadásához, így a Bizottság úgy kezd majd tárgyalásokat más országokkal, hogy egyelőre az EU-ban sincs erről megállapodás.
Az idő azonban nem Ausztriának és Luxemburgnak dolgozik, amelyek vezetőire szerdán várhatóan óriási nyomás nehezedik majd, hogy álljanak félre az útból. Luxemburg már be is jelentette, hogy 2015. január 1-től az uniós állampolgárok esetében megszünteti a banktitkot és átáll az automatikus információcserére.
Bizottsági források szerint a megtakarítási adóról szóló irányelvnek köszönhetően a tagállamok között elindult adatcsere 2005 óta mintegy 20 milliárd euróval növelte a tagállami adóbevételeket.
Az EU azonban nem kíván megállni és Barroso bizottsági elnök már be is jelentette, hogy testülete a nyár folyamán új javaslatokkal áll elő, amelyben az automatikus információcserét minden lehetséges külföldön szerzett jövedelemre, így az osztalékokra, a tőkenyereségekre és a jogdíjakra is kiterjesztenék. A Bizottság ezért a tagállamok közötti adminisztratív együttműködést szabályozó direktíva módosítására készül.
Az EU ezzel párhuzamosan a különböző nemzetközi fórumokon (OECD, G8 és G20) is határozottan fel kíván lépni annak érdekében, hogy mások is kövessék Európa példáját, és senki ne csúszhasson ki az adócsalás és az adóelkerülés elleni globális erőfeszítések alól.
Az állam- és kormányfők emellett várhatóan elkötelezik magukat a már korábban adócsalási ügyekben előterjesztett uniós javaslatok elfogadásának felgyorsítása és már elfogadott intézkedések végrehajtása mellett.
Így vállalni fogják, hogy a miniszteri Tanács 2013 július végéig elfogadja az áfa-csalás ellenes, eddig még nem jóváhagyott intézkedéseket, és az úgynevezett körhinta-csalások megelőzésére egy sor területen a fordított áfa bevezetéséről szóló irányelvet.
A pénzmosás elleni irányelv harmadik felülvizsgálatának év végéig történő elfogadását is feladatul szabják majd. Miként arra is ígéretet tesznek, hogy amennyire lehet, követni fogják a Bizottság tavaly decemberi ajánlásait többek között az úgynevezett nem együttműködő harmadik országbeli adóparadicsomok elleni fellépésről, vagy az agresszív adótervezés visszaszorításáról is. Előbbi kapcsán fontosnak tartják annak a tulajdonosi körnek a beazonosítását, amely ténylegesen hasznot húz az adóelkerülésből.
A cégeknek is jobban körmére kíván nézni az EU. Ennek szellemében az agresszív adótervezés mellett a vállalati csoportok nyereségének országok közötti tologatása is napirenden lesz. A Bizottság az év vége előtt az anya- és a leányvállalatok közötti kapcsolatot szabályozó irányelv felülvizsgálatát is kezdeményezi majd.
Az EU a cégadózásra vonatkozó magatartási kódex további szigorítását is megfontolás tárgyává teszi majd. A tagállamokkal szemben pedig az egyik elvárás lesz, hogy javítsanak az adóigazgatásukon, az adóbehajtás hatékonyságán, a cégekre háruló bürokratikus terheket csökkentsék és széles körben bevezessék az elektronikus adóbevallást és ügyintézést. Brüsszel szerint a tagállamok harmadának van fejlődnivalója ezen a téren.
Forrás: bruxinfo.hu