Október elején a szíriai válság fordulóponthoz érkezett. Miután a kormányerők kiheverték a júliusi fegyveresek által elkövetett váratlan támadásokat Damaszkusz és Aleppo városa ellen, megkezdték az ellenzéki erők visszatartását az országban. Bizonyos részeken, mint például a főváros, ez több sikerrel járt, Aleppóban és az északi tartományokban azonban a kormányerők nehézségekkel küszködnek.

Északon a harcok rendkívül kegyetlenek. Ezen kívül, a Bassár el-Aszadhoz hű csapatok visszatartó erejét képezi Törökország, ahol sok menekült húzta meg magát, és akik között vannak civilek és a szíriai rezsim fegyveres ellenzékének tagjai is. A török-szíriai határon keresztül folyamatos a fegyveráramlás, amely az ellenzéki erők motorját képezi.

Végül Ankara az akcakalei incidens után, taktikát váltott és tüzet nyitott a török határ közelében állomásozó szíriai csapatokra. Természetesen, formálisan, a török áldozatok lehetőséget biztosítanak Törökország számára egy ilyen reakcióra, habár Damaszkusz elismerte, hogy hibázott és bocsánatot kért. Ugyanakkor el kell ismerni valami mást is: Törökország azzal, hogy támogatja a szíriai ellenzéket, maga is táplálja az erőszakot az országban és bizonyos szinten felelőssé tehető a következményekért is.

A helyzet elemzése azonban azt mutatja, hogy Törökország nem törekszik háborúra Szíriával. Amennyiben a török vezetésnek lennének ilyen szándékai, akkor ezt már rég megtette volna a június 22-i incidens után, amikor a szíriai légvédelem lelőtt egy török kémrepülőgépet. Egyelőre nincs szó határokon átnyúló hadműveletekről, amelyre a hadseregnek a török parlament adott felhatalmazást.

Még a szíriai Moszkva-Damaszkusz járat elfogását sem lehet légi-blokádnak minősíteni (ez egy háborús hadüzenettel lenne egyenértékű). Törökország valószínűleg csak nyomást gyakorol Damaszkuszra, többek között pszichológiai úton.

Törökországban rendkívül kiéleződött a helyzet a török hadsereg és a kurd fegyveres csoportok között. Egyelőre semmilyen egyértelmű bizonyíték nincs arra nézve, hogy emögött Szíria vagy Irán állna. Sokkal valószínűbb, hogy a török kurd vezetők a régió általános viszonyaira reagálnak, és úgy vélik, hogy hamarosan eljöhet az a várva várt pillanat, amikor elérhetik céljaikat.

Ilyen viszonyok között igen kétséges, hogy Törökország háborút akarna Szíriával. Különösen most. A helyzet, természetesen, már a közeljövőben megváltozhat, hiszen a Damaszkusz körüli játék, amelyben igen sok játékos vesz részt tele geopolitikai ambíciókkal, messze nem ért még véget.

Forrás: ruvr.ru