Oroszország azt tervezi, hogy az Északi-tengeri út mentén hadihajó-támaszpontokat és határszolgálatokat hoz létre, jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára. Szakértők szerint ez a döntés rendkívül időszerű.

Az utóbbi időben kiéleződött a sarkvidéki befolyásért folytatott verseny, elsősorban azért, mert e szélességi fokon felmelegedett a klíma. Ma, az Északi-sarkvidék öt állama: Oroszország, Kanada, Dánia, Norvégia és az Egyesült Államok vesz részt a természeti erőforrások kiaknázásáért folytatott versenyben. Különböző becslések szerint, a Sarkvidék szénhidrogén-tartalékai a világ feltáratlan tartalékainak egynegyedét teszik ki. Szükségünk van megfelelő katonai erőre, amely képes lenne visszaverni bármilyen potenciális kísérletet, amely arra irányul, hogy katonai eszközökkel osszák szét az Északi-sarkvidék természeti kincseit, véli Konsztantyin Szivkov, politikai elemző.

- Az Északi-sarkvidéki szénhidrogén-tartalékokért folytatott harc már most aktívan folyik. Méghozzá, az Északi-sarki medence, pontosabban szólva, az északi tengeri útvonal a legrövidebb tengeri útvonal, amely összeköti Európát a Kelettel. Olyan helyzetben, amikor a gazdasági fejlődés központja áthelyeződik Európából az Ázsiai-Csendes-óceáni körzetbe, növekszik ennek az útvonalnak a jelentősége. Különösen azért, mert a globális felmelegedés miatt felszabadul a jégtől az északi tengeri útvonal. És az, aki ellenőrzése alatt tartja majd ezt a kommunikációt, jelentős befolyást gyakorolhat a globális forgalomra. Ezért most nagyon kemény harc folyik.

Meg kell jegyezni, hogy Oroszország nem az első, aki bejelentette katonai bázisok alakítását az Északi-sarkon. Az év elején Kanada bejelentette, hogy bázist akar létrehozni a sarkvidéki Cornwallis szigeten. Dánia is készül katonai jelenlétének növelésére a Jeges-tengeren. 2009-ben bejelentette, hogy különleges katonai parancsnokságot és készenléti erőket hoz létre. Egy évvel később Norvégia áthelyezte vezérkarát a sarkkörön túlra, az Egyesült Államok és Kanada rendszeres hadgyakorlatokat kezdett tartani az Északi-sarkvidéken.

A dolog lényege az, hogy e régióban különböző országok nem csak gazdasági, hanem geopolitikai érdekei is kereszteződnek. Az Arktisz nem csak a hajók számára a legrövidebb útvonal Oroszország és Észak-Amerika között, hanem a stratégiai légierők és az interkontinentális ballisztikus rakéták számára is, mondja Konsztantyin Szivkov.

- Ebben a régióban nagy teljesítményű rakétaelhárító rendszereket, a ballisztikus rakétákkal felszerelt atom-tengeralattjárókat lehet telepíteni, ami rendkívül fontos a világ minden globális játékosa számára. Tudomásom szerint a 90-es évektől kezdve, amerikai tengeralattjárók folyamatosan járőröznek a Jeges-tenger medencéjében, többek között a Barents-tenger vizeiben is.

Ami orosz katonai bázisok telepítését illeti, ezek megjelenhetnek a Dickson-szigeten a Kara-tengeren, valamint a Jenyiszej és a Léna folyó torkolatában. Az orosz hadseregben északi-sarki brigádok alakulnak, amelyek képesek lesznek hadműveleteket folytatni zord körülmények között.

Forrás: ruvr.ru