A török hadsereg ellenőrzése alá vonta a kijelölt célpontokat Északkelet-Szíriában a szerdán megindított, Béke Forrása fedőnevű hadművelet keretében - közölte csütörtökön a török védelmi minisztérium a Twitteren.

A tárca hozzátette, hogy a katonai beavatkozás légi és szárazföldi műveletei az éjszaka során is sikeresen, a tervnek megfelelően zajlottak.
   
A szóban forgó célpontokról azonban a minisztérium nem árult el részleteket.
   
Az offenzíva szerda délután a tüzérség és a légierő csapásméréseivel kezdődött meg a szíriai Rász-el-Ain és Tell-Abjad településeknél, ahol a török szárazföldi alakulatok késő este lépték át a határt. A kommandósok helyi idő szerint 22 óra magasságában kezdték elbontani a korábban létesített, mozgatható tömbökből álló betonfal egyes elemeit.
   
A katonai beavatkozás elsősorban a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen irányul, amelyet a NATO-szövetséges Egyesült Államok kiképzett és modern fegyverekkel látott el az Iszlám Állam terrorszervezettel szemben folytatott harc során. Ankara az YPG-t biztonsági fenyegetésnek és terrorszervezetnek tartja, miután szerinte a szíriai kurd fegyveresek a Törökországban tevékeny Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjainak szövetségesei.
   
Az Anadolu török állami hírügynökség csütörtökön arról számolt be, hogy a légierő és a tüzérség eddig 180 ellenséges célpontot semmisített meg, köztük búvóhelyeket. A jelentés szerint Tell-Abjadban reggel csend honolt, hallgattak a tarackok, később azonban újraindult a támadás. Rász-el-Aint mindvégig lőtték a határ török oldaláról, a város felett több füstfelhő magasodik az égnek. Csütörtökön a déli órákban Törökország szíriai szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki milícia is belépett az Eufrátesztől keletre fekvő szíriai területekre.
   
Mindeközben az isztambuli rendőrség csütörtök reggel őrizetbe vette otthonában a BirGün című ellenzéki napilap internetes kiadásának szerkesztőjét, Hakan Demirt. A rendőrség közölte: szerda éjszaka óta 78 emberrel szemben indult jogi eljárás, amiért forrásmegjelölés nélkül, hazug információkkal lejárató kampányt, valamint terrorpropagandát folytatott Törökország és a török biztonsági erők ellen a Béke Forrása hadműveleten keresztül, továbbá gyűlölködésre buzdította a lakosságot.
   
Nyilatkozataik miatt nyomozás indult a második legnagyobb török ellenzéki tömörülés, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) két társelnöke, Sezai Temelli és Pervin Buldan, illetve a HDP további három képviselője ellen is terrorszervezet propagandájának, valamint a kormány lejáratásának gyanújával.
   
Törökország azért indította meg a Béke Forrása hadműveletet, mert Recep Tayyip Erdogan török elnök a közelmúltban megelégelte, hogy az Egyesült Államok nem teljesíti Ankara kívánságait az Északkelet-Szíriában közösen kialakítandó biztonsági övezetet illetően.
   
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken hivatalos látogatásra Isztambulba érkezik, ahol Erdogannal is tárgyal az újonnan megindított török hadműveletről. Stoltenberg szerdán Rómában azt mondta: Ankarának vigyáznia kell arra, hogy katonai tevékenységével ne sodorja veszélybe az Iszlám Állam elleni harcban elért sikereket. Hangsúlyozta: Törökországnak jogos biztonsági aggályai vannak, észak-szíriai katonai tevékenységének azonban megfontoltnak és arányosnak kell lennie, ami fontos a térség további stabilitásának szempontjából.
   
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter az éjjeli órákban telefonon beszélt amerikai hivatali kollégájával, Mike Pompeóval. Az egyeztetés tartalmáról a török tárca nem közölt részleteket.

Erdogan 3,6 millió szíriai menekültet küldene Európába, ha az EU megszállásnak minősíti a szíriai hadműveletet

Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön Ankarában azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy 3,6 millió szíriai menekültet küld országából Európába, amennyiben az unió megszállásnak próbálja minősíteni a szerdán megkezdett török hadműveletet Északkelet-Szíriában.

Erdogan a török kormánypárt tartományi elnökei előtt felszólalva úgy fogalmazott: Ankarának könnyű a dolga, csak megnyitja a kapukat. Egyúttal kijelentette: Brüsszel térjen magához. A török államfő azt is mondta, hogy az EU sosem volt őszinte Ankarával, mert 1963-tól máig csak halogatja Törökország uniós tagságát.
   
Arról is beszámolt, hogy országa eddig 40 milliárd dollárt költött a menekültekre. Hozzátette: "Allah engedélyével még egyszer ennyit költünk rájuk".
   
Törökország azért indított katonai beavatkozást Szíriában az Eufrátesz folyótól keletre, mert terrorszervezetnek és biztonsági fenyegetésnek tartja a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát, amely 480 kilométer hosszan tartja ellenőrzése alatt a határ szíriai oldalát. Ankara szerint az YPG a törökországi kurd szakadár fegyveresek, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai szövetségese.
   
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán arra szólította fel Törökországot, hogy azonnal állítsa le az offenzívát. Juncker önmérsékletre intette a harcolókat, és hangsúlyozta a civil lakosság védelmének jelentőségét. Hozzátette, hogy ha Törökország nem vet véget az offenzívának, az EU nem fogja finanszírozni Ankarának a harcok térségében tervezett biztonsági övezet létrehozását, amelyet a megtisztított területeken hozna létre. Azt mondta, az EU elismeri, hogy Törökország biztonsági fenyegetést lát Szíriával közös határán, de ha nem tesz eleget a felszólításnak, ne várja el, hogy az unió anyagilag hozzájáruljon biztonságához.
   
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerdai közleményében egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a szíriai konfliktus tartós megoldása nem érhető el katonai úton. A kiújuló harcok tovább rontják a régió stabilitását, súlyosbítják a polgári lakosság szenvedését, valamint hátráltatják az ENSZ által irányított politikai folyamatot a béke elérésére - vélte Mogherini.
   
Kijelentette, az egyoldalú török fellépés veszélyezteti a Törökországot is soraiban tudó nemzetközi koalíciónak az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet elleni katonai sikereit. A katonai beavatkozás táptalaja lehet a terrorszervezet újjáéledésének, amely komoly fenyegetést jelent a regionális, a nemzetközi és az európai biztonságra - húzta alá. Nem valószínű, hogy a tervezett biztonsági övezet megfelelne az ENSZ menekültügyi hivatala (UNHCR) által támasztott nemzetközi kritériumoknak - fejezte ki aggodalmát, hozzátéve, hogy az EU nem nyújt stabilizációs vagy fejlesztési segítséget azokon a területeken, ahol a helyi lakosság jogait figyelmen kívül hagyják.
   
Erdogan csütörtökön igazolni igyekezett a hadműveletet, azok után, hogy nemcsak az Európai Unió, hanem a nemzetközi közösség széles spektruma, számos más ország is ellenezte a beavatkozást, vagy éppen figyelmeztette Ankarát az esetleges következményekre.
   
Mint fogalmazott: "megszólják a lépést, amelyet Szíria egységéért teszünk. Ti üljetek csak a szélen, mi folytatjuk az utat". Egyúttal hangoztatta: a Béke Forrása fedőnevű hadműveletnek az a célja, hogy hozzájáruljon Szíria területi integritásához és politikai egységéhez.
   
Kiemelte: "Szaúd-Arábia először is nézzen tükörbe! Ki hozta ebbe az állapotba Jement? Nem is beszélve Egyiptomról, te meg se szólalhatsz! Nálad van a demokrácia gyilkosa" - fogalmazott.
   
A török elnök később arról is beszámolt, hogy a török hadsereg szerda délután óta 109 terroristát "hatástalanított" Szíriában.
   
Erdogan beszédében rámutatott: Törökország a hadművelet keretében nem szíriai kurd testvéreivel, hanem terrorszervezettel harcol. Kijelentette: Törökország csak Kobani térségéből 300 ezer kurd menekültet fogadott be, miközben Bassár el-Aszad szíriai elnök csaknem egymillió embert ölt meg a saját népéből. A kormánypárt 291 parlamenti képviselőjéből 50 kurd - hangoztatta Erdogan.
   
A török államfő a NATO-t arra szólította fel, hogy ne maradjon csendben, amikor terrorszervezet támadja a szövetséges Törökországot.
   
Erdogan kijelentette: rövid időn belül békét teremtenek az Eufrátesz folyótól nyugatra található Manbídzs és a szíriai-iraki határ között.
   
A török elnök felszólalásában arra is kitért, hogy Franciaországból, Németországból és Hollandiából is érkeztek Törökországba olyanok, akik továbbutazva csatlakozni akartak Szíriában az Iszlám Államhoz (IÁ). Közölte: Ankara 5500 dzsihadistát küldött vissza oda, ahonnan jött.
   
Arról is beszámolt, hogy Törökország eddig 17 ezer olyan embert vett őrizetbe, akiről azt gondolta, hogy kapcsolatban áll az IÁ-val, többségében nem török állampolgárokat. 151 ország 77 ezer állampolgára ellen rendeltek el beutazási tilalmat a dzsihadistákkal szembeni fellépés keretében, 102 országból 7600 embert pedig belépését követően utasítottak ki. 851 ember vár még kiutasításra - jelezte.
   
Erdogan kiemelte: az ellenőrzésük alá vont területeken "azt teszik az IÁ-val, amit kell". Ankara nem akarja, hogy a dzsihadisták még egyszer "bajt hozzanak a fejünkre" - hangoztatta. Akiknek börtönben kell maradniuk, azt fogva tartják, akik országuk engedélyével hazatérhetnek, azokat pedig visszaküldik - fűzte hozzá.
   
"Mindenkinek biztosnak kell lennie abban, hogy az IÁ még egyszer nem lesz jelen abban a térségben, amelyet Törökország az ellenőrzése alá vont, erről az egész világot biztosítani akarom" - fogadkozott Erdogan.

Forrás: MTI