A Tokió által vitatott hovatartozású Kuril-szigeteken történő gazdasági együttműködés konkretizált programjainak folytatásáról állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz elnök és Abe Sindzó japán kormányfő hétfőn Vlagyivosztokban.

Abe, aki idén már másodszor jár Oroszországban, a Putyinnal közösen tartott sajtótájékoztatón megerősítette elkötelezettségét, hogy erőfeszítéseket tegyen a két ország között a második világháborút lezáró békeszerződés megkötésére Moszkvával, amit a területi vita miatt nem volt lehetséges. Mint mondta, ez az ő és az orosz elnök számára "történelmi feladat".   

Putyin azt hangoztatta, hogy Moszkva kész a kapcsolatok továbbfejlesztésére Tokióval a jó szomszédság és az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása alapján. A békeszerződésről kijelentette, hogy a felek készek olyan megoldást keresni, amelyet "mindkét ország népe elfogad". Mindkét vezető elismerte ugyanakkor, hogy a szigetek hovatartozásának kérdését nehéz lenne rövid időn belül megoldani.   

Az újabb orosz-japán csúcstalálkozót a kedden 300 ezer katona részvételével kezdődő Vosztok-2018 hadgyakorlat küszöbén tartották meg, amellyel kapcsolatban Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök csütörtökön kijelentette, hogy az nem fogja érinteni a Kuril-szigeteket. Ugyancsak kedden veszi kezdetét Vlagyivosztokban az éves Keleti Gazdasági Fórum, amelyen az orosz és a japán vezető mellett rész vesz majd Hszi Csin-ping kínai, Mun Dzse In dél-koreai és Kaltma Battulga  mongol elnök is.   

Putyin és Abe hétfőn megerősítette, hogy folytatja a szoros együttműködést a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítése érdekében is. A japán kormányfő azt is közölte, hogy jövő júniusban a osakai G20-csúcson találkozik Putyinnal, majd Tokióban együtt zárják le a kulturális keresztévet. Abe közölte, hogy Japán kész gazdasági segítséget nyújtani Észak-Koreának, de csak abban az esetben, ha Phenjan megoldja az elrabolt japán állampolgárok ügyét. Hozzátette, hogy az orosz elnök részéről ebben "megértésre és támogatásra talált".     

Az észak-koreai titkosszolgálat által elrabolt japánok ügye az egyik legérzékenyebb kérdés a két ország viszonyában, amelyek nem tartanak fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatokat. 2002-ben Phenjan először ismerte el szerinte  csak 13 japán állampolgár elrablását, és öt közülük visszatérhetett hazájába. A többiekről azt állította, hogy meghaltak, és családjuknak visszaszolgáltatta hamvaikat, melyek hitelességét azonban nem sikerült megerősíteni.    

A csúcs alakalmából orosz és japán cégek tíz szerződést írtak alá, a két ország nagykövete között pedig diplomáciai jegyzékcsere zajlott le a kettős adóztatás megszüntetése alkalmából.   

A Kuril-vonulat négy déli szigetét (Kunasirt, Iturupot, Sikotant és Habomait) a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió, és Oroszország sem hajlandó lemondani róluk. Japán saját "északi területeinek" tartja őket. A két ország a területi vita miatt még mindig nem írta alá a háborút hivatalosan lezáró békeszerződést, csak fegyverszünet van érvényben közöttük.   

A Szovjetunió és Japán 1956-ban közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, és Moszkva ígéretet tett két sziget visszaadására.   

2013 áprilisában Abe volt az első japán miniszterelnök, aki tízévi kihagyás után Moszkvában járt, és ő volt az, aki ismét felvetette a területi vita rendezésének ügyét. Azóta intenzívvé vált a legmagasabb szintű párbeszéd, igaz, Putyin értésre adta: Oroszország hajlik ugyan a kompromisszumkötésre Japánnal, de nem hajlandó az érintett szigeteket "eladni" vagy "elcserélni".

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 79 743 795 megtekintés

Videó: 52 381 850 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen7493191

Jelenleg az oldalon

10
Online

Interreg CE1013 REFREsh