A Fehér Ház 2016-os költségvetési javaslata mintegy 500 millió dollárral emeli az amerikai űrügynökség 2015-re elrendelt büdzséjét, és a Marsot célzó úton tartja a NASA-t.

Charles Bolden, a NASA vezetője hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, a 18,5 milliárd dolláros javaslat felöleli a Jupiter Európa holdját célzó, még fejlesztés alatt álló küldetést, valamint az aszteroidabefogási missziót. Eme utóbbiról úgy hiszik, kikövezheti az utat a Vörös Bolygó 2030-as évekre tervezett kolonizálásához. Hozzátette azt is, hogy a költségvetéssel a Nemzetközi Űrállomás ellátását célzó missziókat az ügynökség átadhatja kereskedelmi partnereinek, a legénységet felszállító első küldetéseket 2017-re tervezik.

Ha a költségvetési tervezetet jelenlegi állapotában elfogadják, áldozatok is lesznek. A javaslat ugyanis nem terjed ki a hosszú ideje vizsgálódó Opportunity marsi felderítőre. A misszió befejezését sürgető okokként a korral járó tüneteket - többek között az utóbbi időben jelentkező flashmemória-problémákat - emelték ki.

A szakemberek azonban egyáltalán nem biztosak benne, hogy a programnak vége. David Radzanowski, a NASA vezető pénzügyi szakembere hozzátette, újból átvizsgálják majd a projektet, hogy megállapíthassák, van-e értelme további működtetésének. Az új költségvetési javaslathoz hasonlóan már tavaly is arra számítottak, hogy a szívós marsi robot küldetése 2015-ben véget ér, mégis találtak neki pénzforrást. Az Opportunity több mint 10 éve kutakodik a Marson.

A büdzsé emellett véget vethet a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) missziójának is, de azért az Opportunityhoz hasonlóan már keresik is a megfelelő forrásokat, hogy 2016-ban is működhessen - mondja Radzanowski. A szonda a 2015-ös tervezetben sem kapott támogatást, de később találtak forrást. Az LRO 2009 óta kering a Hold körül, segít a kutatóknak többet kideríteni a holdi vízről és alaposabban feltérképezni felszínét.

Az Orion-programot - mely a tervek szerint mélyűri célpontokra szállít majd embereket - és a Space Launch System óriásrakétát támogatja a javaslat. Az Orion a várakozások szerint 1,1 milliárd dollárt kap 2016-ban, míg az SLS 1,35 milliárdot. Mindkét program kevesebb támogatást kap a 2015-ös költségvetésben foglaltaknál.

Az új büdzséjavaslat ezenkívül támogatja a Commercial Crew Program folytatását, melyet úgy terveztek, hogy magánkézben lévő vállalatoknak nyújtson segédkezet járművek kifejlesztésére, amelyek űrhajósokat szállíthatnak a Nemzetközi Űrállomásra és vissza. A program több pénzt kap majd, körülbelül 1,2 milliárd dollárt a 2015-ös 805 millióhoz képest. A Boeing és a SpaceX vállalat a program égisze alatt 2017-től szállíthatja fel az asztronautákat a komplexumra.

A költségvetési javaslat révén a NASA kicsivel kevesebb, mint 5,3 milliárd dollárt kap tudományos célú missziókra, beleértve 620 millió dollárt a James Webb-űrteleszkóp fejlesztésére. A Hubble utódja a tervek szerint 2018-ban állhat szolgálatba. A tudományos büdzsé magában foglal mintegy 1,36 milliárd dolláros támogatást bolygókutatásra, ennek egy részét az Európa-missziónak szánják. Bolden elmondta, a misszió műszereiről tavasszal döntenek, és azt követően léphet újabb fázisába a tervezés.

2011-ben a NASA felbocsátotta egymilliárd dolláros, napenergiával működtetett Juno szondáját ötéves küldetésére a Jupiter felé. A Junót - amely a várakozások szerint 2016 júliusában ér célpontjához - csupán két héttel az utolsó űrsiklómisszió hazatérte és a 30 éves program végleges nyugdíjazása után lőtték fel.

Az Európai Űrügynökség is dolgozik már egy szondán, amely a Jupiter jeges holdjait, köztük az Európát veszi majd szemügyre. A Jupiter Icy Moons Explorer avagy JUICE 2022-ben indul, 2030-ban érkezik meg az óriásbolygóhoz, három évet tölt el ott.

A büdzséjavaslat támogatja a Landsat-műholdak újabb képviselőinek kifejlesztését is. A Föld-figyelő missziók többek között bolygónk éghajlatát, és az erdőirtás mértékét követik nyomon.

Forrás: richpoi.com / space.com Kattintson ide...