A világ legöregebb fosszilis erdejének maradványait fedezték fel a New York állambeli Cairo városának elhagyatott kőfejtőjénél - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A kutatók úgy vélik, hogy az erdőség, amely a mai New York államtól egészen Pennsylvanián túlra kiterjedhetett, nagyjából 386 millió éves, vagyis nagyjából 2-3 millió évvel előzi meg a világ eddig legidősebbnek vélt erdejét, amely az ugyancsak New York állambeli Gilboában van, körülbelül 40 kilométerre a cairói helyszíntől.   

A Binghamtoni Egyetem, a New York Állami Múzeum és a Cardiffi Egyetem szakemberei a fosszilis erdő több mint 3 ezer négyzetméternyi területét térképezték fel a Catskill-hegység lábánál elterülő elhagyatott kőfejtőnél.   

A Current Biology című folyóiratban publikált eredmények szerint az ősi erdő legkevesebb két fatípusnak adott otthont: a páfrányok és zsurlók őseinek tekintett, mára kihalt cladoxylopsids növénycsoport, valamint a páfrányokéhoz hasonló levelű, szintén kihalt növénynemzetség, az Archaeopteris képviselőinek.   

A szakemberek egy harmadik növénytípusból is találtak egyetlen fosszilis példányt, amelyet azonban egyelőre nem sikerült azonosítaniuk, de valószínűleg a korpafüvek közé tartozhatott.   

Mindhárom növénytípus kizárólag spórákkal szaporodott.   

A kutatócsoport az Archaeopteris fák helyenként több mint 11 méter hosszú "látványos" és kiterjedt gyökérhálózatát is feltárták. Ezek a hosszú életű fás gyökerek átformálták át a növények és a talaj kölcsönhatását, kulcsfontosságú szerepet játszva az erdők és a légkör "közös" evolúciójában.   

A kőfejtő területén azonosított megannyi halfosszília alapján a szakemberek úgy vélik, hogy az ősi erdő egy áradás nyomán pusztult ki.   

"Annak megismerése érdekében, hogy a fák hogyan kezdtek el szén-dioxidot kivonni a légkörből, muszáj megértenünk a legkorábbi erdők és gyökérrendszerük ökológiáját, valamint élőhelyét" - mondta Chris Berry, a Cardiffi Egyetem munkatársa, aki a tanulmány társszerzője volt.

Forrás: MTI / phys.org