Mérete és felszíni gravitációja sokkal nagyobb, mint a Földé, környezete pedig a sugárzás miatt ellenséges lehet, de a K2-18b jelzésű távoli exobolygó a világ minden táján felkeltette a kutatók figyelmét.

Most először sikerült vízgőz jeleire bukkanni egy olyan bolygó légkörében, amely a Naprendszerünkön kívül, egy másik csillag lakhatósági zónájában kering, ahol a víz folyékony állapotban is megmaradhat egy kőzetbolygó felszínén.

A brit UCL kutatói a Hubble-űrteleszkóp adatainak segítségével kerestek vízgőzt a K2-18b légkörében. A tőlünk 110 fényévnyire lévő, kis tömegű, vörös törpecsillag körül keringő exobolygó az Oroszlán csillagképben látszik. Ha a további kutatások igazolják, akkor ez lehet az egyetlen ismert exobolygó, amelynek légkörében víz található, és amelynek felszíni hőmérséklete képes folyékony halmazállapotban tartani a vizet szilárd felszín esetén. A folyékony vízre csak akkor van esély, ha a bolygóról kiderül, hogy a Földhöz hasonlít, nem pedig a Neptunusz kicsinyített mása.

Mivel a vörös törpecsillag rendkívül aktív, a K2-18b sokkal barátságtalanabb lehet, mint a Föld – a felszíne jóval nagyobb sugárzásnak van kitéve. A NASA Kepler-űrtávcsövével 2015-ben felfedezett exobolygó tömege a Föld tömegének nyolcszorosa. Ebből következőleg a felszíni gravitációja is jóval nagyobb, mint bolygónké.

A kutatócsoport a Hubble 2016-os és 2017-es archív adatait felhasználva kifejlesztett egy nyílt forráskódú algoritmust, amely képes elemezni a csillagról érkező, a K2-18b légkörén áthaladó fényt. Az eredmények vízgőz jelenlétére utaltak, valamint arra, hogy hidrogén és hélium is van a bolygó légkörében.

A Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmány szerzői úgy gondolják, hogy más molekulák, például nitrogén és metán is lehet az exobolygó légkörében, de azokra a jelenlegi kutatások nem szolgáltattak bizonyítékot. További megfigyelés szükséges, hogy megbecsüljék a felhőfedettséget, valamint a légkör víztartalmát. További kutatócsoportok is foglalkoznak a kérdéssel.

A K2-18b jelzésű exobolygó egyike a Kepler által talált több száz „szuperföldnek”, vagyis olyan exobolygónak, amelyek tömege a Föld és a Neptunusz tömege közé esik. A NASA TESS küldetése a következő években várhatóan további több száz szuperföldet fog találni. Az űrtávcsövek következő generációja, köztük a James Webb-űrtávcső pedig részletesebb információkkal fog szolgálni az exobolygók légköréről.

Forrás: csillagaszat.hu / nasa.gov