Június 8 és július 1 közt kerül megrendezésre Ukrajna, és Lengyelország rendezésében a 14. EB előtt heti rendszerességgel jelentkezik rovatunk melyben olvashatnak többek közt az eddigi győztesekről, az ez évi rendezőkről, helyszínekről, és Kassai Viktor játékvezetőről.

Múlt idéző:

1960. Franciaország

Az 1960-as labdarúgó Európa-bajnokság volt az első UEFA által rendezett EB. A tornát ekkor még Európai Nemzetek Kupájának nevezték, de annak a négyévenkénti sorozatnak az első bajnoksága volt, mely máig is az Európa-bajnokságokat jelenti. Döntő mérkőzéseit Franciaországban rendezték meg. Az Európa-bajnoki címet a Szovjetunió csapata szerezte meg, a párizsi döntőben hosszabbításban legyőzve a jugoszláv csapatot.

A tornát egyenes kieséses rendszerben rendezték. Mindössze 17 csapat jelentkezett, néhány jelentős válogatott (például az NSZK vagy Olaszország válogatottja) nem. A párosítás után a lebonyolítási rend egészen az elődöntőkig oda-visszavágós rendszerben zajlott. A döntő szakasz helyszínét a legjobb négy közé került országok közül választották ki.

A magyar válogatott az első fordulóban a szovjetekkel került össze, s a moszkvai 1-3 után itthon, a Népstadion 90 000 nézője előtt is vereséget szenvedett és kiesett. A szovjeteket a következő fordulóban Spanyolországgal párosították össze. A spanyolok Franco tábornok utasítására nem utaztak el Moszkvába és feladták a tornát.

A négyes döntő mérkőzéseire bejutott három, a keleti blokkba tartozó válogatott mellett Franciaország lett végül a helyszín. Marseille-ben az egyik elődöntőben a Szovjetunió könnyedén győzte le a csehszlovák csapatot, míg a másik ágon, Párizsban egy kilenc gólt hozó mérkőzésen 5-4-re győzött Jugoszlávia a házigazdák csapata felett úgy, hogy kétszer is kétgólos hátrányban voltak.

Az elődöntőbeli kudarc hatása alatt szétesett franciákat a bronzmérkőzésen simán verte meg Csehszlovákia 2-0-ra. A döntőben Jugoszlávia szerzett vezetést, de a Lev Jasin által vezényelt szovjet csapat a második félidő elején egyenlíteni tudott, s a hosszabbításban, a 113. percben megszerezte a győztes gólt. Az új torna első bajnoka így a Szovjetunió csapata lett. A győztes szovjetek összeállítása: Yashin, Tchekeli, Maslenkin, Kroutikov, Voinov, Netto, Metreveli, V.Ivanov, Ponedelnik, Bubukin, Meskhi. Gólkirály: Fontaine (France) 6 góllal.

1964. Spanyolország

Az 1964-es Európa-bajnokságot még hivatalosan Európai Nemzetek Kupájának hívták. Ez volt a második UEFA-rendezésű torna, mely a későbbi Európa-bajnokságok elődjének tekinthető. Az 1960-as tornát követően már ekkor érvényesült a négyévenkénti rendezés elve. A tornazáró szakaszát Spanyolországban rendezték. A győzelmet a házigazdák szerezték meg.

A tornát elejétől fogva egyenes kieséses rendszerben rendezték. 30 válogatott jelentkezett rá, de a sorsolás után Görögország visszalépett, mivel Albániával sorsolták össze őket. Három ország erőnyerő volt az első körben: Ausztria, Luxemburg és a címvédő Szovjetunió. A torna kiírásának megfelelően oda-visszavágókat rendeztek egészen az elődöntőkig. A záró szakasz helyszínét csak ezt követően határozták meg, mivel az egyik elődöntős kaphatta meg a rendezés jogát. A négyes döntőben a spanyolok, a szovjetek, a dánok, és a magyar csapat vett részt. A mieink a házigazda spanyolokkal csaptak össze és és hosszabbítás után 2:1-es vereséget szenvedtek. A bronz meccsen pedig 3:1-re megverték a dánokat a Nou Campban. A magyar csapat összeállítása: Szentmihályi, Novák, Mészöly, Ihász, Solymosi, Sipos, Farkas, Varga, Albert, Bene, Fenyvesi, góljainkat Bene, és Novák szerezték, utóbbi kettőt.

A döntőben a spanyolok megverték a címvédőt így ünnepelhetett a Santiago Bernabeu közönsége. A spanyol válogatott összeállítása: Iribar, Rivilla, Olivella, Calleja, Zoco, Fusté, Amancio, Pereda, Marcelino, Suárez, Lapetra

1968. Olaszország

Az 1968-as labdarúgó- Európa-bajnokság záró szakaszát 1968. június 5. és június 10. között Olaszországban rendezték meg. Ez volt a harmadik, az UEFA által négy évente megrendezett labdarúgó- Európa-bajnokság. 31 ország nevezett a sorozatra. Ebben az évben változtatta nevét az Európai Nemzetek Kupája Európa-bajnokságra. Ezen kívül megváltozott a selejtezők struktúrája is: a kieséses szakasz mérkőzései oda-visszavágósra változtak, amiket egy újonnan bevezetett csoportkör előzött meg, ugyanúgy oda-visszavágós rendszerrel. Viszont a záró szakaszba továbbra is csak négy csapat juthatott be, akik mindössze két elődöntőt, egy bronzmérkőzést és egy döntőt játszottak. A négyes torna két elődöntőjén csak egy gól született, Jugoszlávia Dzsajics góljával verte Angliát Firenzében. Nápolyban viszont a futballtörténelem egyik legemlékezetesebb estéjét kapták a szurkolók. Az Olaszország - Szovjetunió mérkőzésen gól nem volt, izgalom annál inkább. A döntőbe jutást a szabályok szerint döntetlen állásnál nem hosszabbítás és büntetőpárbaj döntötte el, hanem pénzfeldobás. Ez az olaszoknak kedvezett. Olaszország számára a döntő sem ment éppen simán. A római fináléban hosszabbítás után 1–1 lett a végeredmény, de az Eb-címről pénzfeldobás mégsem dönthetett, ezért egy újabb meccs következett. Az újra játszásban az olaszok nyertek 2:0-ra, s így már nekik is van egy EB címük. A győztes olasz csapat: Zoff, Burgnich, Facchetti, Salvadore, Guarneri, Rosato, Domenghini, Mazzola, Anastasi, De Sisti, Riva. Gólkirály: Riva (olasz) 7 találattal.

1972. Belgium

Az 1972-es labdarúgó- Európa-bajnokság záró szakaszát Belgiumban, 1972. június 14. és június 18. között rendezték meg. Ez volt a negyedik, az UEFA által megrendezett labdarúgó-Európa- bajnokság. Ekkor még mindig csak négy ország csapata juthatott ki a záró szakaszra, ahol a már megszokott két elődöntőt, a bronzmérkőzést és a döntőt játszották le. A selejtező kört 1970 és 1971 között (csoportkörök), illetve 1972-ben játszották le (negyeddöntők). A csoportkörben 8 csoport volt, mindegyikben 4–4 ország válogatottja. Magyarország Bulgáriával, Franciaországgal és Norvégiával került egy selejtező csoportba. Csak a csoportelsők kerülhettek be a negyeddöntőkbe, amiket oda-visszavágós rendszerben játszottak le. A negyeddöntők győztesei kvalifikálhatták magukat a záró szakaszba. Magyarország 3 mérkőzésen vívta ki a továbbjutást Románia ellen, itthon 1-1-et játszottunk, majd Bukarestben 2-2-t, végül semleges pályán Belgrádban 2-1-re győztünk Kocsis Lajos és Szőke István góljával. Ebben az évben a következő csapatok jutottak ki a záró szakaszra, a négyes döntőre: Belgium, Szovjetunió, NSZK, Magyarország. A magyarok 1:0-ra kötelezően kikaptak a szovjetektől, majd a bronz mérkőzésen 2:1-re a házigazdáktól így negyedik helyen zárták a tornát. A mieink összeállítása: Géczi, Fábián, Páncsics, Bálint, Juhász P., Juhász I., Kű, Abert, Kozma, A.Dunai, Zámbó (46 Szücs). A Döntőben az NSZK 3:0-ra megverte a szovjeteket, s így már ők is rendelkeztek egy EB sikerrel. Az NSZK összeállítása: Maier, Höttges, Beckenbauer, Schwarzenbeck, Breitner, U.Hoeneß, Wimmer, Netzer, Heynckes, G.Müller, E.Kremers. Gólkirály: Gerd Müller (NSZK) 11 góllal.

1976. Jugoszlávia

Az 1976-os labdarúgó-Európa- bajnokság záró szakaszát Jugoszláviában, 1976. június 16. és június 20. között rendezték meg. Ez volt az ötödik, az UEFA által megrendezett labdarúgó-Európa- bajnokság. Ekkor még mindig csak négy ország csapata juthatott ki a záró szakaszra, ahol a már megszokott két elődöntőt, a bronzmérkőzést és a döntőt játszották le. Ebben az évben volt utoljára ez a rendszer, ez után a torna után a záró szakaszon már nyolc ország küldöttei vehettek részt a nagy tornán. Ezen kívül ebben az évben volt utoljára az a rendszer, hogy a házigazdát a selejtezők lejátszása után választották ki. Ebben az évben a következő csapatok jutottak ki a záró szakaszra: Csehszlovákia, Hollandia Jugoszlávia NSZK.

Elődöntők: Csehszlovákia-Hollandia 3:1, Jugoszlávia-NSZK 2:4. Bronz mérkőzés: Hollandia-Jugoszlávia 3:2. A döntőben a Csehszlovákok 2:2-es rendes játékidő után büntetőkkel legyőzték a címvédő NSZK együttesét. A győztes csapat: Viktor, Pivarník, Ondrus, Capkovic, Gögh, Dobiás (94 Vesely), Móder, Panenka, Masny, Svehlík (79 Jurkemik), Nehoda. Gólkirály: Givens (ír) 8 góllal. A négyes döntő gólkirálya: D. Müller (NSZK) 4 góllal.

1980. Olaszország

Az 1980-as labdarúgó- Európa-bajnokság záró szakaszát Olaszországban, 1980. június 11. és június 22. között rendezték meg. Ez volt a hatodik, az UEFA által megrendezett és támogatott labdarúgó-Európa- bajnokság. Ez volt az első labdarúgó-Európa- bajnokság melyen nyolc ország válogatottja kvalifikálhatta magát a záró szakaszra. Ezek közül hét csapatnak a selejtezőkön is részt kellett venni. Azonban most először a házigazda automatikusan bejutott a záró szakaszba, így Olaszországnak nem kellett selejtezőket játszania. A labdarúgó-Európa- bajnokságok történetében utoljára játszottak meccset a harmadik helyért, s némi meglepetésre Csehszlovákia maratoni tizenegyes párbajban (9–8)-ra verte a házigazdákat. A bronzmeccsen öt cseh, öt szlovák és egy magyar nemzetiségű játékos (Gőgh Kálmán, aki 1995-ben autóbaleset áldozata lett) lépett pályára a csehszlovák kezdőcsapatban. Ebben az évben a következő csapatok jutottak ki a záró szakaszra: Olaszország (rendező ország), Anglia Belgium, Csehszlovákia, Görögország, Hollandia, NSZK, Spanyolország. 1980-ban is volt magyar érdekeltség Palotai Károly játékvezető személyében. Ő dirigálta a Spanyolország – Olaszország csoport meccset (0:0).

A bronzmérkőzésen miután sem a rendes játékidő, sem a hosszabbítás nem tudtak dűlőre jutni a csapatok, következhetett a büntető párbaj melyet 9:8-ra nyertek a Csehszlovákok a házigazda olaszok ellen.

A Döntőben az NSZK legyőzte Belgiumot 2:1-re így az NSZK volt az első nemzet, mely két Európa Bajnoki címmel rendelkezik. Az NSZK győztes csapata: Schumacher, Kaltz, K.H.Förster, Stielike, Dietz, Briegel (55 Cullmann),Schuster, H.Müller, K.H.Rummenigge, Hrubesch, K.Allofs. Gólkirály: Allofs (NSZK) 3 góllal.

Érdekességek:

Már sorozatban harmadszor német (NSZK) nemzetiségű labdarúgó lett a gólkirály.

A leggyorsabb gól: 6 perc, Antonín Panenka (Csehszlovákia)

Csehszlovákia immár kétszer vett részt büntetőpárbajon.

Az NSZK már másodszor szerezte meg a bajnoki címet, amit a mai napig csak Franciaországnak és Spanyolországnak sikerült elérnie.

1984. Franciaország

Az 1984-es labdarúgó-Európa- bajnokság záró szakaszát Franciaországban, 1984. június 12. és június 27. között rendezték meg. Ez volt a hetedik, az UEFA által megrendezett és támogatott labdarúgó-Európa- bajnokság.

Ekkor a tornazáró szakaszára még csak nyolc csapat juthatott be. Ezek közül hét csapatnak a selejtezőkön is részt kellett venni. Azonban immáron másodszor a házigazda automatikusan bejutott a záró szakaszba, így Franciaországnak nem kellett selejtezőket játszania. A Michel Platini által vezetett francia csapat megnyerte a bajnokságot, így először állhattak az európai dobogó legfelső fokára. De ne szaladjunk ennyire előre. A következő nemzetek jutottak ki a házigazda mellett: Belgium, Dánia, Jugoszlávia, NSZK, Portugália, Románia, Spanyolország.

Döntő: Franciaország-Spanyolország 2:0. A franciák győztes csapata: Bats, Battiston (Amoros), Le Roux, Bossis, Domergue, Giresse, Tigana, Fernandez, Platini, Lacombe, Genghini (Bellone). Gólkirály: Platini 9 góllal.

1988. NSZK

Az 1988-as labdarúgó-Európa- bajnokság záró szakaszát Nyugat-Németországban, 1988. június 10. és június 25. között rendezték meg. Ez volt a nyolcadik, az UEFA által megrendezett és támogatott labdarúgó-Európa- bajnokság. Ekkor a torna záró szakaszára még csak nyolc csapat juthatott be. Ezek közül hét csapat selejtezőből jutott be. A házigazda automatikusan bejutott a záró szakaszba, így az NSZK-nak nem kellett selejtezőket játszania. Ebben az évben a következő csapatok jutottak ki a záró szakaszra:NSZK (rendező ország), Anglia, Dánia, Hollandia, Írország, Olaszország, Spanyolország, Szovjetunió. A döntőben Hollandia-Szovjetunió 2:0. A hollandok győztes csapata:

Hans van Breukelen, Adri van Tiggelen, Ronald Koeman, Berry van Aerlen, Frank Rijkaard, Jan Wouters, Gerald Vanenburg, Arnold Muhren, Erwin Koeman, Ruud Gullit, Marco van Basten. Gólkirály: Marco van Basten 5góllal.

Érdekességek:

A leggyorsabb gól: 3 perc, Sergei Aleinikov (Szovjetunió)

A címvédő Franciaországnak nem sikerült kvalifikálnia magát a záró szakaszra.

Írország eddig csak ezen az Európa-bajnokságon vett részt.

1992. Svédország

Az 1992-es labdarúgó-Európa- bajnokság döntőjét 1992. június 26-án játszották a göteborgi Ullevi stadionban. A mérkőzés győztese nyerte a 9. labdarúgó-Európa- bajnokságot. Az egyik résztvevő Dánia volt, amely Jugoszlávia kizárása miatt jutott ki az Eb-re. Az 1992-es labdarúgó-Európa- bajnokság záró szakaszát Svédországban, 1992. június 10. és június 26. között rendezték meg. Ez volt a kilencedik, az UEFA által megrendezett és támogatott labdarúgó-Európa- bajnokság.

Ezen az EB-n utoljára, nyolc ország válogatottja juthatott be a záró szakaszra. Ezek közül hét selejtezőkön vett részt, Svédországnak viszont rendező országként nem kellett részt vennie a selejtezőkön. A Szovjetunió kis idővel az ország felbomlása előtt bejutott a záró szakaszra, így a FÁK (Független Államok közössége) zászlaja alatt indult el a tornán, még mielőtt a volt szovjet államok megalakították volna saját válogatottjaikat. A FÁK válogatottja a következő régi szovjet országok válogatottjaiból állt: Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán,Örményország, Moldova és Tádzsikisztán. 15-ből 5 ex-szovjet tagállam nem küldött játékosokat a FÁK-ba, ezek voltak: Észtország,Lettország, Litvánia, Grúzia és Azerbajdzsán. Természetesen Jugoszlávia is kvalifikálta magát a záró szakaszra, ám a Délszláv háborúra való tekintettel, kizárták a tornáról, és a selejtezőcsoportjukban második Dánia indulhatott helyettük. Résztvevők: Svédország, Dánia, Anglia, Franciaország, Független Államok Közössége (Szovjetunió), Hollandia, Németország, Skócia. Puhl Sándor személyében hazánk is képviseltette magát a kontinens viadalon. Segítői Szilágyi Sándor és Varga László voltak. A döntőben Dánia 2:0-ra legyőzte a friss világbajnok Németeket. A dánok kerete: 1. Peter Schmeichel 2. John Sivebaek 3. Kent Nielsen 4. Lars Olsen5. Henrik Andersen 6. Kim Christofte7. John 'Faxe' 8. John Molby 9. Flemming Povlsen 10. Lars 11. Brian Laudrup 12. Torben 13. Henrik 14. Torben 15. Bent 16. Mogens 17. Claus Christiansen 18. Kim Vilfort 19. Peter Nielsen 20. Morten Bruun. Gólkirály:

1996. Anglia

Az 1996-os labdarúgó-Európa- bajnokság záró szakaszát Angliában, 1996. június 8. és június 30. között rendezték meg. Ez volt a tizedik, az UEFA által megrendezett és támogatott labdarúgó-Európa- bajnokság. Az Eb szlogenje a „Foci hazatér” volt, mivel ez volt az első alkalom, hogy a labdarúgás szülőhazájában, Angliában rendezték meg a kontinenstornát. Ez volt az első labdarúgó-Európa- bajnokság amelyen 16 csapat vett részt a záró szakaszban. Ebből tizenöt ország válogatottjának selejtezőn kellett részt vennie, míg Anglia a rendező jogán selejtező nélkül jutott be. Résztvevők: Anglia (rendező ország), Bulgária, Csehország, Dánia, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Skócia, Spanyolország, Svájc, Törökország. Magyarországot Puhl Sándor játékvezető képviselte. A döntőben Csehország-Németország mérkőzés volt, melyet a németek nyertek az EB-k történetének egyetlen aranygóljával (2:1). Gólkirály: Alan Shearer 5 góllal. A győztes németek csapata: Köpke, Sammer, Babbel, Helmer, Strunz, Hässler, Eilts (46' Bode), Scholl (69' Bierhoff), Ziege, Klinsmann, Kuntz.

2000. Belgium, Hollandia

A 2000-es labdarúgó-Európa- bajnokságot, azaz az Euro 2000-et Belgium és Hollandia közösen rendezte meg 2000. június 10. és július 2. között. A tornán 16 csapat vett részt. A rendező országokon kívül minden csapatnak selejtezőkből kellett kvalifikálnia magát. A belgák már a csoportkörben kiestek, míg a hollandok a 3. helyig jutottak. A torna talán legnagyobb meglepetését Portugália okozta, miután veretlenül megnyerték csoportjukat – ahol 3–0-ra győztek többek között Németország ellen –, az elődöntőig masíroztak, ahol hosszabbításban kaptak ki Franciaországtól. A viadalt végül Franciaország nyerte, miután a döntőben David Trezeguet aranygóljával verték Olaszországot 2–1-re.

2004. Portugália

A 2004-es labdarúgó-Európa- bajnokság, vagy egyszerűen csak az EURO 2004 volt a 12. a labdarúgó-Európa- bajnokságok történetében, melyet Portugáliában rendeztek 2004. június 12. és július 4. között. Ahogyan az ezt megelőző két tornán ezen is 16 csapat vett részt. A mérkőzések helyszínének 8 város 10 stadionja adott otthont. A döntőt 2004. július 4-én játszották és majdnem megismétlődött a nyitómérkőzés eredménye, amelyen a házigazda portugálok játszottak a görögökkel. A döntő 57. percében Baszinász szögletét Harisztéasz fejelte a kapuba és így Görögország 1–0-ra győzött. A hellének győzelme – akik még soha nem nyertek döntőt – óriási meglepetés volt (a legnagyobbnak számító angliai bukméker irodák az Európa-bajnokság előtt 100:1-re taksálták az arányszámot egy esetleges görög győzelemre). A sportszakértők, kommentátorok és a közvélemény szerint soha még ennyire esélytelennek tartott csapat nem nyert rangos tornát. 90 perc elteltével döntetlen az eredmény következik a kétszer 15 perc hosszabbítás, ahol az ezüstgól dönt. Az ezüstgól azt jelenti, hogy ha a kétszer 15 perces hosszabbítás első félidejében gól esik, akkor a játékrész végén lefújja a játékvezető a mérkőzést, ha egyenlítő gólt rúgnak a szünetig, folytatódik a játék. Amennyiben a hosszabbítás leteltével az eredmény továbbra is döntetlen úgy büntetőrúgások következnek. (A portugáliai Európa-bajnokságot követően az arany- és ezüstgól megszűnik)

A döntő: Portugália-Görögország 0:1. A görögök csapata: 1-Antonis Nikopolidis; 2-Yourkas Seitaridis, 19-Michalis Kapsis, 5-Traianos Dellas 14-Takis Fyssas; 8-Stelios Giannakopoulos (3-Stelios Venetidis 76), 7-Theodoros Zagorakis (C), 6-Angelos Basinas, 21-Costas Katsouranis; 15-Zisis Vryzas (22-Dimitrios Papadopoulos 81), 9-Angelos Charisteas. Gólkirály: Milan Baros (cseh) 5góllal.

2008. Ausztria, Svájc

A 2008-as labdarúgó-Európa- bajnokságnak Ausztria és Svájc adott otthont. A tornát június 7-étől június 29-éig rendezték meg a két közép-európai országban. A rendező országok labdarúgócsapatai a torna automatikusan résztvevői voltak, nem kellett selejtezőt játszaniuk. Érdekesség, hogy az osztrák labdarúgó-válogatott a 2008-as volt az első Eb, amelyen részt vett, korábban sosem sikerült kvalifikálnia magát az európai labdarúgás legnevesebb eseményére. A döntőben Spanyolország-Németország 1:0.

Források: www.wikipedia.hu, www.uefa.com

A következő részben bemutatjuk Ukrajnát és Lengyelországot az ez évi rendező országokat.

Forrás: Miki