Közel egymilliárd forintból épül Solton a térségben keletkező mezőgazdasági hulladékokat hasznosító biogáz üzem. Az új üzem 2,23 millió tonna biogázt fog évente előállítani hígtrágyából, valamint egyéb növényi és élelmiszer-ipari maradékanyagokból. A biogázból pedig az üzem helyben hasznosítható hőt és évi 4 240 MWh zöld-áramot fog előállítani, mely révén évente 13 455 tonnával csökken hazánk üvegházgáz-kibocsátása.

Hazánkban még mindig elmarad a megújuló zöld-energia aránya az uniós átlagtól. A zöld-energetikai beruházásokat az Európai Unió társfinanszírozásával, a Környezet és Energia Operatív Programból finanszírozza az Új Széchenyi terv. A biogáz üzem Solt külterületén, a Kossuth Mezőgazdasági Zrt. állattartó telephelyéből leválasztott telken épül. A telepen évente 11 000 tonna sertés hígtrágya keletkezik, mely a biogáz termelés egyik fő alapanyaga lesz. Ezt fogja kiegészíteni a térségben keletkező egyéb mezőgazdasági hulladék, például kukorica szilázs, konzervgyári kukoricamaradék, burgonyamaradék és borsószár.

A biogáz egy földgázhoz hasonló, metánt tartalmazó gáz, mely szerves anyagok – így mezőgazdasági hulladékok – erjedése és bomlása során keletkezik levegőmentes környezetben. Biogázt lehet csupán fűtésre, de akár kombináltan áram- és hőtermelésre is használni, megfelelő tisztítás után pedig betáplálható a földgázrendszerbe. Sok megújuló energiával, illetve a nukleáris energiával szemben a biogázból előállított áram előnye, hogy akkor tud áramot szolgáltatni, amelyik napszakban igény van rá.

A solti biogáz üzem évente 4 240 MWh megújuló energiaforrásból származó villamos energiát fog termelni, valamint az üzem működése során évente hozzávetőlegesen 4 800 MWh hőenergia is keletkezik, melynek a negyedét a technológia fűtésére kell visszavezetni, a fennmaradó hőt pedig az állattartó telep létesítményeinek fűtésére használják fel. A projekt megvalósulása évente 13 455 tonnával csökkenti az üvegházgáz-kibocsátást. A biogáz előállítás után a solti üzemben évente 22 430 tonna tápanyagban gazdag fermentációs maradék, azaz biotrágya keletkezik, melyet helyben hasznosítanak. A mezőgazdasági tevékenység során keletkező hulladékokból így végső soron hasznos trágya keletkezik, melynek kihelyezésével évente akár 146 tonnával is csökkenthető a felhasznált műtrágya mennyisége.

Forrás: tisztajovo.hu