Közös nyílt levélben szólította fel a brit kormányt hétfőn száznál is több brit mezőgazdasági szövetség annak biztosítására, hogy az ágazat a brit EU-tagság megszűnése után is akadálytalanul alkalmazhasson EU-állampolgárokat.

A brit mezőgazdasági termelők országos uniója (NFU) által szervezett és közzétett felhívás szerint életfontosságú, hogy a szektor a Brexit után is hozzáférjen az állandó és a szezonális EU-munkaerőhöz. A levél szerint ugyanis a nagy-britanniai munkanélküliség országos átlagban is mélységi rekordokon jár, és a brit élelmiszerágazat beszállítói láncolatának jelentős része éppen olyan térségekben működik, amelyekben különösen alacsony a munkanélküliségi ráta.   

A kormányhoz intézett nyílt levél szerint ebben a helyzetben a mezőgazdasági ágazat számos üzleti vállalkozása már most is nehezen talál hazai munkaerőt.   

A felhíváshoz csatlakozó agrárszervezetek hangsúlyozzák, hogy a munkafolyamatok automatizálása még hosszabb távon sem lesz képes minden mezőgazdasági feladat ellátására, ráadásul az ilyen jellegű beruházások végrehajtása a magas költségek miatt sok mezőgazdasági vállalkozás számára nehézséget jelent.   

A közös levél felhívja a figyelmet arra is, hogy a brit élelmiszer- és italgyártó ágazat rendkívül kiterjedt beszállítói hálózata 3,8 millió embernek ad munkát - ez a nemzetgazdasági szintű alkalmazotti állománynak több mint a 10 százaléka -, éves termelési értéke 112 milliárd font (csaknem 41 ezer milliárd forint), és a brit élelmiszer-, takarmány- és italexport 60 százaléka az Európai Unió piacaira irányul.   

Mindezek alapján az ágazat "sürgősséggel felszólítja" a brit kormányt arra, hogy az uniós munkaerő további alkalmazhatóságának biztosítása mellett tegye lehetővé az "akadálytalan, súrlódásmentes" kereskedelem folytatódását is az EU-piacokkal a brit EU-tagság megszűnése után.   

A brit agrárszektor nem először tesz közzé hasonló felhívást.   

A brit mezőgazdasági termelők uniójának tavalyi éves kongresszusán a szervezet akkori elnöke, Meurig Raymond elmondta: a brit agrárszektornak jelenleg évi 85 ezer, 2021-ben már 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. Raymond szerint ha a brit mezőgazdaság az EU-tagság megszűnése után nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, "a földeken fog elrothadni a termés".   

Az utóbbi időben több más brit szakmai szervezet is a külföldi EU-munkaerő szükségességére hívta fel a brit kormány figyelmét a Brexit-tárgyalásokkal kapcsolatban.   

A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) legutóbbi felhívásában közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.   

A hét legnagyobb brit építőipari szakmai szervezet nemrégiben közzétett közös felhívásában hangsúlyozta, hogy a brit építőipar munkavállalóinak 12,6 százaléka Nagy-Britannián kívül született, 5,7 százalékuk pedig az Európai Unióba 2004-ben felvett közép- és kelet-európai országokból érkezett.   

A közös nyílt levél szerint azonban ez csak az országos átlag, Londonban például 50 százalékhoz közeli a külföldi EU-munkavállalók aránya az építőiparban.

Sturgeon: Skócia nem akarja elhagyni az EU egységes belső piacát és a vámuniót

Skócia nem akarja elhagyni az Európai Unió egységes belső piacát és a vámuniót az Egyesült Királyság tervezett kilépését követően - szögezte le Nicola Sturgeon skót miniszterelnök hétfőn Brüsszelben.

A skót kormányfő arról számolt be a Politico hírportál hétfői rendezvényén, hogy délelőtt találkozott Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyalóval, és közölte vele, hogy Skócia tagja akar maradni az uniós belső piacnak és a vámuniónak.   

Fenntarthatatlannak nevezte a Brexit-tárgyalásokon képviselt jelenlegi brit álláspontot, és arra szólította fel a londoni kormányzati tervek ellenzőit, hogy ne adják fel a harcot a szigetország belső piaci és vámunióbeli tagságának megőrzése érdekében.   

Sturgeon emellett aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Brüsszel és London olyan kilépési szerződést köthet, amely versenyelőnyhöz juttatja Észak-Írországot a királyság többi részével szemben, ha Belfast jobb hozzáférést kap az EU piacához.   

"Természetesen felvetne bizonyos kérdéseket Skócia számára, amennyiben olyan helyzet állna elő, amelyben Észak-Írország kapcsolata más lenne az egységes piaccal. Épp ezért úgy vélem, hogy az egyetlen hiteles és fenntartható megoldás, ha az Egyesült Királyság egésze tagja marad a vámuniónak" - mondta.   

A miniszterelnök végezetül azt is sérelmezte, hogy a londoni kormányzat a "vad Brexit-párti" táboron kívül nem igazán hallgatja meg mások véleményét arról, hogy a jövőben milyen kapcsolatrendszert kellene kialakítani az ország és az EU között.   

Az Európai Bizottság legutóbbi javaslata értelmében Észak-Írország továbbra is része maradna a vámuniónak, és a belső piaci szabályozás is érvényes maradna rá addig, amíg a később nem találnak más megoldást az Ír-szigeten belüli határellenőrzés visszaállításának elkerülésére.   

Az ír-északír határ kérdése a Brexit-tárgyalások egyik neuralgikus pontja, mert a brit kormány látszólag eldöntötte, hogy ki akar lépni az egységes piacból és a vámunióból, mindazonáltal amellett is elkötelezte magát, hogy megőrzi a határ átjárhatóságát az Ír Köztársaság és Észak-Írország között, viszont a kettő összeegyeztethetősége nem teljesen megoldott.

Forrás: MTI