Talán már sokan tudnak róla, hogy a Qatar Airways légitársaság gépeinek megtiltotta több ország is az áthaladást: Szaud-Arábia, Jemen, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Bahrein.

Katar egy nagyon kicsi ország, akkora, mint két megye (területe Magyarországénak kb. a kilencede), csak Szaúd-Arábiával határos. A lakosok száma 2 millió környékén van, melyből kb. 500 ezer külföldi munkás.

Az 1980-as években az addigi olajkitermelés annyira lecsökkent, hogy már veszélyeztette az uralkodó család legitimációját. 1971-ben, amikor a britektől függetlenné váltak, ugyanebben az évben felfedezték a világ legnagyobb földgázlelőhelyét Katar alatt. A kitermelés csak 20 év múlva indult el. A gázlelőhely átnyúlik a Perzsa-öböl alatt Iránba. Tehát ők ketten kell osztozzanak a gázon, bár sokkal nagyobb területet ural Katar.

Ahogy múltak az évek a katariak rettenetesen meggazdagodtak a cseppfolyós földgázon. Annyira, hogy kastélyokat vesznek Európában, foci VB-t rendeznek 2022-ben, világszerte fogható televíziót működtetnek (az Aljazeerá-t), beszállnak a Volkswagenbe, több nyugati nagy bankba…

A gazdagságuk annyira megnő (a GDP 127 ezer dollár/fő 2016-ban – a világon a legmagasabb), hogy politikailag is finanszírozni kezdenek más országokban, bizonyos pártokat, annak érdekében, hogy ha az ő emberük befut a választásokon, a gázuknak szabadabb utat tudjon biztosítani a Földközi-tenger felé, a világ felhasználói felé. Azt talán mindenki tudja, hogy az egyik legfizetőképesebb terület Európa. Aki ide szállít, az biztos a pénzénél lesz (Európa gázfogyasztásának 30%-a az oroszoktól ered Ukrajnán keresztül).

Európa passzív résztvevőként figyeli az eseményeket, mert az olcsóbb földgáz az érintett országok költségvetését is segítené.

De térjünk vissza Katarhoz. A katari politika a rengeteg pénzben dúskálva pénzelni kezdte a 2012-es egyiptomi választásokon, és hatalomra juttatta Muhammad Morszit, ő volt az első demokratikusan megválasztott államfő. Morszi szinte mindenkit fenyegetett, aki nem volt az iszlám híve. Egy évvel a választása után puccsal megdönti Szíszi altábornagy Morszi hatalmát, és őrizetbe is veszi. Természetesen ezt a Morszi hívek nem ismerik el legitim vezetésnek, ezért újra kitörnek az utcai zavargások. Morszi pártját az Iszlám testvériséget kikiáltják terrorista szervezetnek. Kb. 200.000 Morszi szimpatizáns elhagyja az országot, és Katarba menekül.

Hogy értsük - az iszlámban két fő irányzat van és alapvetően el is utasítják a másik irányzatot. Az egyik szunnita (elkötelezettebben vallásosabb, többen is vannak), a másik a síita. Ha egy iszlám országban eltolódik az egyik oldalra az adott vallási irányzat követőinek száma, az országra is ráhúzzák, hogy síita, vagy szunnita. Innen már csak egy ugrás azt mondani az országra is, hogy terrorista ország.

Az Öböl-menti országokban a szunnita a meghatározó vallási irányzat.

Amikor Katar beengedte a 200.000 egyiptomit az a környező arab országoknak nem tetszett, mert Katar „terroristákat” hozott a térségbe.

Katar céljainak eléréséért finanszírozni kezdte a török választásokon induló Erdogant. Meg is nyerte a választásokat, így Katar egy hű szövetségesre talált. Természetesen itt ne a katari emberekre gondoljanak, hanem a vezetőjükre, az emírre, ill. a hozzá közel álló emberekre.

Katar a cseppfolyós gázt csak a Hormuzi szoroson keresztül tudja szállítani olyan hajókon, melyek alkalmasak a cseppfolyós földgáz, az LNG szállítására. Ezek a hajók kétszer olyan drágák, mint a kőolajszállító hajók. Bonyolultabb is így a szállítás, mert a Hormuzi szoroson adózás és ellenőrzések után haladhatnak át a hajók.

Katar ezért nem mond le a Földközi-tenger felé egy földgázvezeték építéséről. Mivel van pénze és az útvonala egybeesik Kuvait, Irak, Szíria útvonallal ezért támogatni kezdi azokat az erőket, amelyekre csak a pénz útján számíthat. Ilyen a sokvallású Szíria. Itt az ISIS-t, ami a legalkalmasabb a céljaik elérésére. 2014-ben az ISIS meg is erősödik hatalmas területeket von az ellenőrzése alá. Az ISIS, vagy ahogy másképpen is mondják az Iszlám Állam terjeszkedése folyamatos, vissza kíván szerezni minden olyan területet, amelyen egykor iszlám zászló lobogott. A média természetesen terroristáknak nevezi az ISIS-t.

Katar ilyen irányú pénzbefektetéseit mára már nem nézik jó szemmel a környező országok sem. Első lépésként az Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd Arábia, Bahrein és Egyiptom megszakította diplomáciai kapcsolatát Katarral. Az indok: destabilizálja a térséget és terroristákat támogat. A felsorolt országok légterükön sem engedik át a katari nemzeti légitársaság, a Qatar Arways gépeit.

Az is érdekes, hogy május 20-án Trump Szaúd Arábiába látogatott egy nagyszabású fegyverkereskedelmi szerződés aláírása kapcsán. A múlt héten Lengyelországban, a Lech Kaczynsky gázkikötőben kikötött az első amerikai cseppfolyós gázt szállító tanker. Mindeközben Izrael a világ leghosszabb, kétezer kilométeres vezetékének megépítését tervezi tengeri földgázmezőjétől Ciprusra, onnan Kréta szigetére, tovább a görög partokhoz, és onnan egészen Olaszországig.

Az oroszoknak sem tetszene új európai konkurens.

A világot a nagyhatalmak rángatják úgy, ahogy az nekik tetszik. Sajnos!