Két kínai polgári repülőgép sikeresen tesztelte a Dél-kínai-tenger két vitatott hovatartozású zátonyán épült új leszállópályákat - jelentette a kínai média szerdán, egy nappal a hágai székhelyű Állandó Választottbíróság Kínával szemben kedvezőtlen döntésének bejelentése után.

Az egyik repülőgép a Hajnan légitársaság, a másik a China Southern Airlines kötelékébe tartozik. Mindkettő Kína legdélibb tartományának, Hajnannak a székhelyéről indult útnak és körülbelül 2 órás repülés után értek célba.

A Nansa/Spratly-szigetcsoport két szóban forgó zátonyán a Meicsin (Mischief) és a Csupi (Subi) a leszállópályák jól vizsgáztak - számolt be a kínai állami hírügynökség nem sokkal azután, hogy a hágai székhelyű Állandó Választottbíróságon egy a Fülöp-szigetek által indított eljárás lezárásaként bejelentették, Kína történelmi alapon nem formálhat jogot a dél-kínai-tengeri területekre.

A híradás szerint a leszállópályákat a polgári légügyi hatóság repülésellenőrzési központja egy saját kötelékébe tartozó repülőgéppel is kipróbálta. A hivatalos tájékoztatás szerint mindkét repülőtér képes utasszállító repülőgépek fogadására és vészhelyzetekben katasztrófa-elhárítás és mentés kiszolgálására.

A Csupi zátony mindössze 26 kilométerre délnyugatra helyezkedik el a Fülöp-szigetek által felügyelt Thitu szigettől. Kína 2012-ben foglalta el, de a Fülöp-szigetek és Vietnam is igényt tart rá. Csakúgy mint a Meicsi zátonyra, amelyet Kína az 1990-es évek közepén vett birtokba.

Április második felében Pekingben megerősítették, hogy egy kínai katonai légi jármű szállt le az ugyancsak Spratly-szigetcsoporthoz tartozó szintén kínai fennhatóság alatt álló Jungsu-szigeten, közismertebb nevén, a Fiery Cross zátonyon, amelyen a Spratly-szigetek legnagyobb, 3 kilométernél hosszabb kifutóval rendelkező repülőtere van. A repülőgép járőrözését megszakítva szállt le, hogy három súlyos beteg építőmunkást elszállítson. A külügyminisztérium akkor leszögezte: kínai állampolgárok mentéséről volt szó, kínai területen.

Peking történelmi alapon igyekszik a területek feletti rendelkezésre jogot formálni. Azt állítja, hogy az 1970-es években "néhány ország" törvénytelenül foglalt el több tucat zátonyt, illetve szigetet, s emiatt keletkeztek a területi viták.

A választottbíróság Manila és Peking vitáját érintő kedden kihirdetett döntését Kína nem fogadta el, Hszi Csin-ping kínai államelnök kijelentette, országa visszautasít minden javaslatot, vagy lépést, amely a választottbírósági döntésre alapul.

A hágai döntés nyomán a kínai internetet elárasztották a területi vitában érintett országokat kifigurázó karikaturák, a kínai Facebookként is ismert Weibo közösségi oldalon pedig az ítélethirdetés napján közzétett "Dél-kínai-tengeri választottbírósági döntés, kit érdekel?" (South Sea arbitration, who cares?) című zenés felvételt egy nap alatt 3,5 millióan nézték meg.

Forrás: MTI