Oroszország és Argentína átfogó stratégiai partnerségéről írt alá megállapodást csütörtökön az orosz fővárosban Vlagyimir Putyin orosz és Cristina Kirchner argentin államfő.

A két állami vezető tárgyalásait követően a különböző minisztériumok és állami cégek vezetői több mint húsz dokumentumot, közöttük állam-, és kormányközi egyezményeket láttak el kézjegyükkel. Ezek elsősorban gazdasági, energetikai, műszaki, katonai együttműködésről és közös beruházások megvalósításáról szólnak.

A két védelmi miniszter katonai együttműködésről írt alá megállapodást. A Gazprom orosz állami energetikai vállalat argentínai földgáz- és kőolajlelőhelyek feltárásában és a dél-amerikai ország gázüzletágának átfogó fejlesztési tervének előkészítésében vehet részt. Az állami Roszatom az atuchai atomerőmű hatodik blokkjának felépítésében közreműködik majd.

Oroszország és Argentína álláspontja a legfontosabb világpolitikai kérdések többségében közel áll egymáshoz, illetve egybeesik - emelte ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, Kirchnerrel folytatott tárgyalását követően.

Argentína elutasítja a kettős mérce alkalmazását a nemzetközi problémák megoldásában, nem támogatja az egyoldalú szankciók alkalmazását, az ezzel való nyomásgyakorlást - hangsúlyozta Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója az argentin elnök látogatásának jelentőségét elemezve.

Moszkva a Buenos Airesszel való együttműködés erősítésére az ENSZ-ben és a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-as országcsoportban és regionális szervezetekben lát lehetőséget. Erről Putyin a tárgyalásokat követően elmondta, hogy a csoporton belül folytatják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) reformját és a nemzetközi hitelminősítő cégek tevékenységének szabályozását célzó közös munkát.

Vlagyimir Putyin és Cristina Kirchner közös közlemény adott ki tárgyalásaikról, amelyben az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint megengedhetetlennek tartották a nácizmus dicsőítését és a történelem meghamisítására tett kísérleteket. A két államfő szerint az ukrajnai helyzet rendezése csak békés úton lehetséges, a minszki megállapodásokat, valamint az ENSZ-határozatait pedig teljes mértékben be kell tartani.

Cristina Kirchner látogatásával kapcsolatban a Kommerszant című orosz napilapnak nyilatkozva Marcos Novaro argentin kutató, a Buenos Aires-i Politikai Kutatások Központja (CIPOL) igazgatója rámutatott, hogy országa vezetésének rendkívül fontos volt az elnök moszkvai útja. A dél-amerikai országnak befektetésekre van szüksége, de valutatartalékai erőteljesen megcsappantak. A nemzetközi pénzügyi rendszerben Argentína "kitaszítottnak" számít, mivel az Egyesült Államok bíróságainak döntése ellenére nem fizetett ki 1,3 milliárd dollárnyi (mintegy 361 milliárd forint) tartozást az adósságainak átütemezését elutasító nemzetközi hitelezőknek.

Argentína és a Nyugat, különösen Buenos Aires és Washington diplomáciai kapcsolatai (az orosz-amerikai viszonyhoz hasonlóan) feszültséggel terheltek, ugyanis a dél-amerikai ország nem kötelezte el magát a terrorizmus elleni és a demokráciáért folytatott harc mellett. Mindez arra kényszerítette Kirchner kormányát, hogy Moszkvával "ölelkezzen össze", és olyan egyezményeket írjon alá, amelyek közül több is, például az atomenergia területén, hosszú távú következményekkel jár - fejtette ki a Kommerszantnak az argentin elemző.

Forrás: MTI