Az uniós joggal nem ellentétes az euróövezeti tagországok pénzügyi megsegítését célzó Európai Stabilizációs Mechanizmus (ESM) létrehozásáról szóló szerződés, amely módosítja az Európai Unió működéséről szóló szerződést, és amelyet tanácsi határozattal, vagyis egyszerűsített módosítási eljárás során fogadtak el - mondta ki kedden nyilvánosságra hozott ítéletében az Európai Unió Bírósága.

A luxembourgi székhelyű uniós ítélkező fórum döntése pontot tesz a Pringle-ügy néven ismertté vált vitára. Thomas Pringle ír képviselő arra hivatkozva támadta meg az ír bíróságok előtt az ESM-szerződést, hogy az módosította az unió hatásköreit, és így összeegyeztethetetlen az EU alapjául szolgáló szerződések rendelkezéseivel, valamint az uniós jog általános elveivel.

A problémát ír kérésre alaposan megvizsgáló európai bírói testület azonban megállapította: nem merült fel olyan körülmény, amely a szóban forgó európai tanácsi határozat érvényességét érintené.

A tagállamok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács 2011. március 25-én fogadta el a 2011/199. számú határozatot, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) olyan új rendelkezéssel történő kiegészítéséről rendelkezik, miszerint azon tagállamok, amelyeknek a pénzneme az euró, stabilizációs mechanizmust hozhatnak létre, amelyet akkor hoznak működésbe, ha ez nélkülözhetetlen az euróövezet egésze stabilitásának megőrzése érdekében. Ennek az EUMSZ-módosításnak 2013. január elsején kell hatályba lépnie, feltéve hogy azt a tagállamok alkotmányos szabályaik szerint jóváhagyták.

E tanácsi határozat alapján az euróövezet államai 2012. február 2-án meg is kötötték az európai stabilizációs mechanizmus (ESM) létrehozásáról szóló szerződést. Az ESM jogi személyiséggel rendelkezik, és az a célja, hogy pénzügyi forrásokat mozgósítson, stabilitási támogatást nyújtson - szigorú feltételrendszer alapján - a súlyos finanszírozási zavarokkal küzdő, illetve ilyen zavarok veszélyének kitett tagjai számára.

Pringle képviselő felvetése nyomán az ír legfelsőbb bíróság az ESM-nek az uniós joggal való összeegyeztethetőségéről kérdezte az Európai Unió Bíróságát. Az ügyet - annak kivételes jelentőségére tekintettel - a luxembourgi jogi fórum gyorsított eljárásban, teljes ülésen bírálta el, vagyis abban mind a 27 bíró részt vett.

Az Európai Bíróság megállapította, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) rendelkezéseivel nem ellentétes az ESM-szerződés megkötése és ratifikálása.

Pringle érvelése azon alapult, hogy az Európai Tanács egyszerűsített eljárással - vagyis a nemzeti parlamenteknek, a tagállamok állam-, illetve kormányfőinek, valamint az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak a képviselőiből álló testület, az úgynevezett Konvent összehívása nélkül - módosította az EUMSZ-t. Ez az eljárás csak az unió belső politikáira és tevékenységeire alkalmazható, és nem bővítheti az unióra ruházott tagállami hatásköröket.

A luxembourgi ítélet indoklása részletesen elemzi a vitatott tanácsi határozat tartalmát, és arra a következtetésre jut, hogy az - mind formáját, mind tartalmát tekintve - az unió belső politikáira és tevékenységeire vonatkozik.

Az Európai Unió Bírósága a második feltételt is teljesítettnek minősíti, amikor megállapítja: a módosítás nem keletkeztet olyan jogalapot, amely lehetővé tenné az unió számára, hogy olyan intézkedést tegyen, amely korábban nem volt lehetséges. A bíróság szerint a tagállamok eleve hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy egymás között olyan stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló megállapodást kössenek, mint az ESM-szerződés, amennyiben az ilyen megállapodás keretében tett kötelezettségvállalások tiszteletben tartják az uniós jogot.

Az ESM tárgya nem a tagállamok gazdaságpolitikáinak összehangolása, hanem egy finanszírozási mechanizmus - érvelt az Európai Unió Bírósága, teljes mértékben elutasítva Pringle kifogásait.

Forrás: MTI