Megszavazta az orosz parlament alsóháza kedden első olvasatban azt a törvénytervezetet, amely biztosítani kívánja az orosz internet stabil autonóm működtetését a világhálóról történő lekapcsolása esetén.

Ljudmila Bokova, a törvénytervezet egyik kezdeményezője - a felsőház alkotmányjogi bizottságának helyettes vezetője - az előterjesztést azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok kiberbiztonsági doktrínája a kibertérben végrehajtandó támadó műveletekkel számol, és mások mellett Oroszországot is fenyegető tényezőként nevezi meg. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden ismét nehezményezte, hogy a Nyugat következetesen válasz nélkül hagyja a kiberbiztonság megerősítésére vonatkozó orosz javaslatokat.   

A 334:47 arányban megszavazott törvénytervezet olyan infrastruktúra létrehozását kezdeményezi, amely "szavatolja az orosz internetes erőforrások működését abban az esetben, ha lehetetlenné válik az orosz távközlési szolgáltatók kapcsolódása a internethálózat külföldi gyökérszervereihez". A dokumentum egyebek között rögzíti a forgalomirányítás szabályait, valamint azt, hogy azoknak miként kell érvényt szerezni.    

A jogszabály tervezete a tömegtájékoztatás- és távközlés-ügyi hatóságot (Roszkomnadzor) ruházná fel az orosz szolgáltatók forgalomirányítására vonatkozó szabályok kidolgozásával, a nemzeti domainzóna kialakításával, valamint annak felügyeletével, hogy az orosz belső forgalomnak csak a minimuma haladjon át külföldi kommunikációs csomópontokon keresztül. Válsághelyzetben az orosz hálózat (runet) felett egy, a Roszkomnadzor által létrehozandó központ venné át az ellenőrzést.   

Az internet Oroszországon belüli stabilitásának veszélyeztetése esetén a hatóság - az orosz kormány által meghatározandó módon - központi irányítást vezethet be az általános felhasználású hálózatban, és intézkedéseket foganatosíthat majd a fenyegetések elhárítása érdekében. A törvénytervezet lehetővé tenné a vészhelyzetek elhárításának gyakorlását is. A szolgáltatókat a Roszkomnadzor látná el térítésmentesen az ehhez szükséges biztonsági berendezésekkel.   

A törvénytervezet, amelyet különböző indoklással ugyan, de a parlamenti ellenzék egyetlen frakciója sem támogatott, a várakozások szerint több helyen módosul majd. A parlamenti alsóház információpolitikai bizottsága például azt kifogásolta, hogy a tervezet nem konkretizálja, hogy mit ért az internet épségét, stabilitását és működési biztonságát fenyegető veszély alatt. A kormány múlt héten az elképzelés egészét támogató állásfoglalást tett közzé, amely azonban szóvá tette: nem világos, hogy mely esetekben vezethető be központi irányírás, valamint észrevételezte, hogy a végrehajtói jogkörrel rendelkező Roszkomnadzor szabályozói szerepet is kapna.   

Bokova szerint az orosz kezdeményezés nem hasonlítható az internetfejlesztés kínai útjához. Ezt egyebek között azzal érvelve törekedett alátámasztani, hogy Oroszország a területén átfolyó forgalom biztosításával a saját polgárait kívánja megvédelmezni, mert nem lehet megállapítani, hogy egy elektronikus postán elküldött levélhez "nem férnek-e hozzá harmadik személyek is". Hangsúlyozta, hogy az orosz gazdaság számos szerver rendszerbe állításával számoló digitalizálásával párhuzamosan szavatolni kell az orosz állampolgároknak, hogy "az adataikkal semmi sem történik és hogy ezek a szerverek nem kerülnek szankciós listákra".  

Leonyid Levin, az orosz alsóház információpolitikai bizottságának elnöke szintén úgy vélekedett, hogy "nem korrekt Oroszországot Kínához hasonlítani ebben a kérdésben". Rámutatott, hogy amíg a kelet-ázsiai országban beáramló forgalom egy bejáraton keresztül zajlik, addig Oroszország esetében számos ilyen létezik és "senki sem tervezi őket szabályozni, nincs szó arról, hogy tanúsítvány- vagy elszámolás-kötelezettekké váljanak".   

Sajtóértesülések és politikusi nyilatkozatok szerint a kiberbiztonsági törvény végrehajtásához szükséges keret már rendelkezésre áll a 2019 és 2021 közötti időszakra vonatkozó költségvetésben. A források azonban erősen eltérő, 2 és 27,9 milliárd közötti összegeket neveznek meg. (A rubel jelenleg mintegy 4,3 forintot ér.)   

A Kommerszant című napilap értesülése szerint egyébként az orosz távközlési minisztérium azt tervezi, hogy a Rosztyelekom és a Tele2 telekommunikációs vállalat, valamint az Oroszországi Rádió- és Televízió-sugárzási Hálózat (RTRSZ) konzorciumot hoz majd létre, amely a belügyminisztérium, a nemzeti gárda és a rendkívüli helyzetek minisztériuma külön kommunikációs szolgáltatója lesz.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 79 647 538 megtekintés

Videó: 52 323 157 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen7481432

Jelenleg az oldalon

7
Online

Interreg CE1013 REFREsh