Heves hóviharok dúlnak a Marson, kizárólag éjszakánként - derül ki egy tanulmányból, amely megváltoztathatja a vörös bolygóról kialakult eddigi elméleteket.

Eddig a szakértők úgy hitték, hogy a hó alacsonyan fekvő marsi felhőkből hullik, amelyek lassan és ritkásan ereszkednek a talaj felé az erős szelektől mentes környezetben. Az új felfedezések szerint, melyeket a Nature Geoscience című szaklapban mutattak be, a viharosan keringő jeges vízrészecskék percek alatt csapódnak a talajnak, nem pedig órák alatt, lassan ereszkednek.
   
"Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy hóembert lehetne építeni, vagy síelni lehetne a felszínen" - mondta Aymeric Spiga, a párizsi Pierre Curie Egyetem kutatója, a bolygóatmoszféra dinamikájának szakértője. "A Marson állva nem vastag hótakarót, sokkal inkább egy jégréteget láthatnánk" - tette hozzá.
   
A Mars légköre százszor ritkább, mint a Földé, de még mindig elég sűrű ahhoz, hogy változatos időjárása legyen, például felhők és szelek alakuljanak ki a légkörben. Páratartalma azonban nagyon alacsony, sőt a Mars gyakorlatilag egy száraz sivatag, melynek felszínén semmi folyadék nincsen.
   
A marsi sarkvidékeken ellenben vízjég rejtőzik a homokréteg alatt. Ezt a NASA Phoenix nevű marsjárója fedezte fel, mely lapátjával behatolt a bolygó felszíne alá 2008-ban - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
   
A robot a helyi időjárást elemezve a vízjégfelhők alatt csapadék jeleit észlelte. Egy pár keringő műhold pedig az éjszakai időjárásról tett megfigyeléseket, főként az északi sarkvidék felett. Mindkét megfigyelés meglepő volt a kutatók számára.
   
Spiga és kollégái egy új légköri modellt találtak ki a Mars időjárásának szimulálásra, ehhez még finomabb adatokat vettek alapul. Úgy találták, hogy az, hogy a vízjégfelhők lehűlnek a hideg marsi éjszaka során, labilissá teszi a felhők állapotát.
   
"Kimutattuk, hogy a felhők alatt a havas csapadékot nagyon heves, ereszkedő szelek szállítják" - mondta Spiga.
   
Ezeket a marsi hóviharokat a kutató a Földön tapasztalható kis, lokalizált időjárási jelenségekhez, az úgynevezett mikro légzuhatagokhoz (microburst) hasonlítja, amelyekben hideg, sűrű levegő süllyeszti le gyorsan a havat vagy az esőt a felhőből.
   
A légzuhatag, vagy más néven lecsapó légtest olyan erős leáramlás, mely hirtelen pusztító szélvihart eredményez a talajfelszínen vagy annak közelében. Jellemzője, hogy mindössze pár percig tart, de azalatt több száz kilométer per órás szélsebesség is előfordulhat.
   
A Mars légköre 95 százalékban szén-dioxidból áll, két-két százalékban argonból és nitrogénből, emellett nyomokban oxigén, nitrogén-oxid, neon és kripton is előfordul benne.

Forrás: MTI / phys.org / nature.com