A kutatók az Arabia Terra területén találták nyomát egy elképesztően intenzív vulkanikus időszaknak.

Egy most megjelent tanulmány szerzői szerint 3,7 milliárd évvel ezelőtt, egy 500 ezer éves időszak alatt 1000–2000 szupervulkán-kitörés történt a Marson, helyenként 1 kilométer mély hamu alá temetve a felszínt. Ez az időszak ráadásul egybeesik, és vélhetően összefüggésben van azzal, hogy a korábban felszíni vizekkel borított, melegebb és nedvesebb bolygó a ma ismert, hideg és kopár sivataggá vált.

Az Arabia Terra egy hatalmas, 4500 kilométer átmérőjű terület a Marson. Magasabban fekvő részei jelentősen erodálódtak, és tele van kisebb-nagyobb kráterekkel, amelyek csaknem mindegyike kozmikus becsapódások eredménye. A szakértők korábban is sejtették, hogy a területen jelentős vulkáni lerakódások lehetnek, ugyanakkor olyan méretű régióról van szó, hogy az elképzelhetetlenül intenzív vulkáni tevékenységet sejtetett. Mindezt úgy, hogy vulkáni krátereket egyáltalán nem sikerült azonosítani a területen.

A most megjelent tanulmány szerzői felvázolnak egy teóriát arra vonatkozóan, hogy ez hogyan lehetséges. A kutatók szupervulkáni aktivitás nyomait próbálták azonosítani az Arabia Terrán. Szupervulkánnak akkor nevezünk egy tűzhányót, ha az egyetlen kitörés során több mint 1000 köbkilométernyi anyagot vet ki magából. Összevetésképpen az indonéziai Szamalasz vulkán 1257-es kitörésekor 7,5 köbkilométernyi anyag távozott, és amellett, hogy a kitörés helyi szinten katasztrofálisnak bizonyult, nyomai a Földön mindenütt megtalálhatók a releváns rétegekben. A marsi kitörések ennél több mint százszor nagyobbak voltak.

A kutatók az MRO marsszonda felvételeit elemezték, olyan sziklafalakra és hegyekre koncentrálva, amelyeken a földmozgások és az erózió nyomán feltárultak a múltban lerakódott talajrétegek. A munka során összesen hét, ásványilag nagyon különböző helyszínen találták nyomát óriási mennyiségű hamu lerakódásának a rétegekben. Az Arabia Terra északi területein a vulkanikus eredetű réteg vastagsága az 1 kilométert is elérheti, míg más részeken, több ezer kilométerre nagyjából 100 méter vastag hamulerakódásokat azonosítottak.

A kutatók a legvastagabb lerakódások környékén magukat a szupervulkánokat is megkísérelték azonosítani, és több olyan régiót is találtak, amely esetlegesen kaldera lehet, vagyis a vulkán kitörése utáni összeomlásból visszamaradt benyomódás a felszínen. Ezek a struktúrák legmélyebb részükön több tucat kilométer, a legszélesebben pedig több mint 100 kilométer átmérőjűek, ami azt sejteti, hogy ha vulkánok maradványai, azok óriásiak lehettek.

A kutatók becslései szerint a régiót több mint 10 millió köbkilométernyi hamu fedi – ennyivel egy kilométer vastagságban lehetne beborítani az Egyesült Államok teljes területét, Alaszkával együtt. Ebből kiindulva a lerakódások 1000–2000 szupervulkán kitörése nyomán kerültek a helyükre, amelyek félmillió év alatt zajlottak le. Vagyis úgy képzelhetjük el, mintha a Mars egyetlen régiójában 1000–2000-szer történt volna meg a Yellowstone-szupervulkán kitörése.

Forrás: ipon.hu / syfy.com / agupubs.onlinelibrary.wiley.com