A tudósok szerint a Jeges-tenger mélyén nagy mennyiségű metán szabadul fel. A szakemberek aggódnak, hiszen a metán légkörbe kerülése klímaváltozáshoz vezethet.

Az ökológusok két éven át figyelték az arktiszi vizekben a metánkoncentrációt. Mérték Alaszkánál, a Laptyev-tengernél, a Kelet-szibériai és a Csukcs-tengernél. A tenger mélyén, a nagy nyomás alatt a gáz nem veszélyes, de most a metán felemelkedik a felszínre, és ez már aggodalomra ad okot. A gáz koncentrációjának növekedése üvegházhatást okozhat. A folyamatok felerősödnek – mondja Igor Szemiletov, aki az Orosz Tudományos Akadémia Csendes-óceáni Óceánkutató Intézetében az arktiszi kutatások laboratóriumát vezeti.

- Amíg stabil volt a permafrost - az örökké fagyott réteg-, a metán nem tudott feljutni a vízen át a légkörbe. De ennek a talajrétegnek a felengedése elvezet ahhoz, hogy kialakulnak a gázkijutási folyosók. A víz alatti permafrost nem egyöntetű, sok helyen „lyukas”.

A tudós elmondta, hogy a potenciális metánkészletek a tenger mélyén három nagyságrenddel nagyobbak, mint a légkörben. Amennyiben ennek a metánnak akár csak 2 százaléka is bekerül a légkörbe, erőteljesen lesz a felmelegedés. Ez katasztrófát jelentene az emberiségre. Persze, az sem tény, hogy az örökké fagyott talajréteg felenged. A szentpétervári Arktiszi és Antarktiszi Intézetben rendszeres megfigyeléseket végeznek az Északi-sarki óceán különféle körzeteiben. A szakemberek megállapítása szerint 2008-tól kezdve a keleti részen folyamatosan nő a jégtakaró. Alekszandr Julin, az intézet laboratóriumának vezetője kijelentette:

- Nálunk az a vélemény, hogy most hidegebb évek következnek. A múlt szezonban számos hajó rongálódott meg a jégtáblák között, amire tíz év alatt nem volt példa.

Mindez mérsékelt optimizmust sugall. A lehűlési tendencia a metánkijutás lelassulásának lehetőségét igazolhatja. Persze, a tudósok nem tudnak választ adni arra a kérdésre, hogy meddig tarthat ez a folyamat.

Forrás: ruvr.ru